Vértessy-hagyaték
Permanent URI for this collection
2023 nyarán érkezett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba Vértessy Oszkár (1866–1918) és fia, Vértessy Árpád (1893–1950) addig ismeretlen fotóhagyatéka. Az 1900 és 1933 között készült 671 üveglemezes és filmes felvétel többsége sztereó negatív vagy diapozitív, néhány pedig panorámakép. A két amatőr fényképész hátterét a család illatszerkereskedése adta.
Oszkár nemcsak neves üzletemberként volt ismert – illatszerboltját a főváros jól ismerte –, hanem szenvedélyes fényképészként is. Bár hobbiból kezdett fotózni, komolyan vette: a szakirodalmat ismerő profiként dolgozott, a legjobb alapanyagokat használva, és gondosan rendszerezte negatívjait. Szerette megörökíteni a város nyüzsgését: különféle eseményeket, versenyeket, felvonulásokat, temetéseket, de kapcsolatainak köszönhetően sokszor olyan helyekre is eljutott, ahová a nagyközönség nem. Járt például a Halászbástya kőtárában vagy az Eskü téri híd építésénél – hol dokumentarista alapossággal, hol szabadon szemlélődve fényképezett.
Fia, Árpád egészen más alkat volt. Bár ugyanúgy biztos kézzel bánt a fényképezőgéppel, ő inkább a közvetlen környezetét, elsősorban családját és barátait fotózta. Felvételei bensőségesek, nyugodtak, és minden képen érződik a személyes kapcsolat a szereplőkkel. Tőle jóval kevesebb fotó maradt fenn, de éppen intimitásuk miatt különösen értékesek.
A Vértessy-képek (leírásaikkal együtt) 2024. szeptember 30-a óta kutathatóak a Budapest-képarchívumban. Tematikus honlapunk pedig megtekinthető itt: Vértessy-hagyaték.
Jelen gyűjtemény a hagyaték teljes anyagát tartalmazza.
Oszkár nemcsak neves üzletemberként volt ismert – illatszerboltját a főváros jól ismerte –, hanem szenvedélyes fényképészként is. Bár hobbiból kezdett fotózni, komolyan vette: a szakirodalmat ismerő profiként dolgozott, a legjobb alapanyagokat használva, és gondosan rendszerezte negatívjait. Szerette megörökíteni a város nyüzsgését: különféle eseményeket, versenyeket, felvonulásokat, temetéseket, de kapcsolatainak köszönhetően sokszor olyan helyekre is eljutott, ahová a nagyközönség nem. Járt például a Halászbástya kőtárában vagy az Eskü téri híd építésénél – hol dokumentarista alapossággal, hol szabadon szemlélődve fényképezett.
Fia, Árpád egészen más alkat volt. Bár ugyanúgy biztos kézzel bánt a fényképezőgéppel, ő inkább a közvetlen környezetét, elsősorban családját és barátait fotózta. Felvételei bensőségesek, nyugodtak, és minden képen érződik a személyes kapcsolat a szereplőkkel. Tőle jóval kevesebb fotó maradt fenn, de éppen intimitásuk miatt különösen értékesek.
A Vértessy-képek (leírásaikkal együtt) 2024. szeptember 30-a óta kutathatóak a Budapest-képarchívumban. Tematikus honlapunk pedig megtekinthető itt: Vértessy-hagyaték.
Jelen gyűjtemény a hagyaték teljes anyagát tartalmazza.