A hét könyve - heti külföldi szakirodalmi ajánló
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
Item A szociológia mint tudomány – az álmot végigálmodtuk?(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményLehet-e a szociológia tudomány, lehet-e úgy tudomány, mint más tudományok? Ezzel a kérdéssel indult útjára, és ezzel a kérdéssel találja magát szembe ma a szociológia. A szociológia mint tudomány – a lehetőségek újragondolása. Ez a témája és tétje a THE FUTURE OF SOCIOLOGY című tanulmánykötetnek.Item Társadalmi mozgalmakról – öten ötféleképp(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTársadalmi mozgalmakról ötféleképp. Öt idegen, angol nyelvű könyvet ajánlunk tehát, melyek mindegyikének középpontjában a társadalmi mozgalmak állnak, de mindegyik különböző nézőpontból, látószögből és módszerrel vizsgálja-elemzi a kollektív cselekvés e formáját.Item Félelem és politika – ma(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményNehéz a dolga a kritikai diskurzuselemzőnek. Nehéz, mert, lévén kritikai, könnyen azt és csak azt találja a valóságban, amit prekoncepciója szerint a valóság. És nehéz, mert, lévén diskurzuselemzés, nem (könnyen) ad választ arra, hogy bizonyos diskurzusok miért bírnak mozgató- és hatóerővel, mások meg miért találnak süket fülekre. RUTH WODAK THE POLITICS OF FEAR című könyvének második, átdolgozott és frissített kiadását ajánljuk.Item Érzelmek a mediatizált diskurzusokban(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményKARIN WAHL-JORGENSEN EMOTIONS, MEDIA AND POLITICS című könyve azon az egyszerű előfeltevésen alapul, hogy az érzelmek központi szerepet játszanak a társadalmi és politikai életünkben, és abban, ahogyan mi magunkhoz, másokhoz és közösségekhez viszonyulunk. Wahl-Jorgensen empirikusan azt vizsgálja, hogyan konstruálódnak és cirkulálnak az érzelmek a mediatizált diskurzusokban.Item Idő és temporalitás, rend és rezsim(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményFELIPE TORRES TEMPORAL REGIMES: MATERIALITY, POLITICS, TECHNOLOGY című könyvének középpontjában a temporalitás mint a mai modern társadalmak strukturális dimenziója áll. Minthogy a temporalitás nem csupán a mai modern társadalmak strukturális dimenziója, Torres könyvének középpontjában a kortársénak a sajátossága áll. A társadalmak szóban forgó dimenzióját Torres a temporális rezsim fogalmával jelöli és ragadja meg. Egyik fő állítása: nem egyetlen – uralkodó és átfogó – temporális rezsim van, hanem több. Így lett a könyv főcíme: Temporális rezsimek.Item Gyarmati szociológia à la française(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményVannak olyan tudományos könyvek, amelyek „hülyének” veszik az olvasót. Nem lenézik tehát, csak nem feltételezik, hogy ismeri mindazt, amit a szerző ismer, bejárta azt az utat, amit a szerző bejárt, beszéli és érti azt a nyelvet, amit a szerző beszél és ért. Ezért aztán előkészítik a terepet, biztosítva ezzel, hogy legyen lehetősége az olvasónak a mondanivalót befogadni, valamit kapni, amit magával vihet. Olykor azonban az önreklám lehetősége vonzóbbnak bizonyul, és egy-egy szerzői önhivatkozásnál többet nem adnak nekünk. George Steinmetz THE COLONIAL ORIGINS OF MODERN SOCIAL THOUGHT: FRENCH SOCIOLOGY AND THE OVERSEAS EMPIRE című könyvét ajánljuk, amely az szociológia eszmetörténetét kombinálja a szociológiai önreflexióval: a szociológia történeti szocioanalízisét műveli.Item Kreativitás és kontroll(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA kreativitás kontrolljáról beszélni – önellentmondás. Legalábbis annak tűnik. Hiszen a kontroll korlátoz, a kreativitás viszont nem tűri a korlátokat, ég a vágytól, hogy lerázza magáról a kötöttségeket, széttörje a láncokat; akkor él, ha szabadon szárnyalhat. MICHAEL L. SICILIANO CREATIVE CONTROL: THE AMBIVALENCE OF WORK IN THE CULTURE INDUSTRIES című, a kreatív munkát etnográfiai módszerrel vizsgáló könyve alaposan megkérdőjelezi ezt.Item Keresztény szociológia kérdőjelekkel(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményLehetséges-e keresztény szociológia? Miért ne, ha lehetséges például marxista, feminista, posztkolonista? Miért ne lehetne a szociológiát keresztény nézőpontból vagy álláspontról művelni, társadalmi jelenségeket elemezni-vizsgálni? Miért ne lehetne nem semlegesnek lenni, vagy egyenesen aktivista szociológiát művelni – keresztényként? De miben is állna a keresztény szociológia? Mit hoz, mit ad (és mit visz)? JOSEPH A. SCIMECCA THE NOT SO OUTRAGEOUS IDEA OF A CHRISTIAN SOCIOLOGY című könyvét ajánljuk, amely akkor is figyelemre méltó, ha a keresztény szociológia koncepciójának megalkotásában esetleg kudarcot vall.Item Szociológiaelmélet és digitális társadalom(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteménySzüksége van-e még a szociológiának elméletekre a Big Data korában? Ha a Big Data meghaladottá teszi a tudástermelés hagyományos, elméletfüggő módját a szociológiában (is), akkor ezzel a szociológiaelméleteknek (is) passé? És ha nem, akkor az általunk ismert, „nagy” szociológiaelméletek nem veszítették-e el érvényességüket a Big Data korában, használhatók-e még ezek egyáltalán a digitális társadalom megragadására és megértésére? ORI SCHWARZ SOCIOLOGICAL THEORY FOR DIGITAL SOCIETY című könyvét ajánljuk.Item 1927, 1932 (1963) és 1933(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményEgy Carl Schmitt-tel behatóan foglalkozó álmából fölriadva is tudja, hogy e három (vagy négy) évszám mit jelent: A Der Begriff des Politischen három fő változatának megjelenési évét. Végre megérkezett könyvárunkba, és már kölcsönözhető e három változatot szinoptikus módon megjelenítő, Marco Walter által gondozott és szerkesztett kötet: DER BEGRIFF DES POLITISCHEN. SYNOPTISCHE DARSTELLUNK DER TEXTE. Ajánljuk – nem csak Schmitt-kutatóknak.Item Férfiasság – identitás és testesülés(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményVannak tudományok, amelyeknek az örök ifjúság jutott osztályrészül. Ezek közé tartoznak az empirikus tudományként fölfogott társadalomtudományok. Feladatuk lényegéből és a tapasztalati valóság természetéből fakad az újabb és újabb fogalmi konstrukciók elkerülhetetlensége, de egyben mindegyiknek a mulandósága is. Fogalmaikkal együtt ezek a tudományok, feltéve, ha komolyan veszik feladatukat: megérteni és magyarázni, nem megerőszakolni vagy leuralni akarják a tapasztalati valóságot, minduntalan megújulnak. Ennek a meg- megújulásra kész, örök ifjúságra ítéltetett társadalomtudománynak ma is példaértékű műve VICTORIA ROBINSON ÉS JENNY HOCKEY MASCULINITIES IN TRANSITION című, több mint tíz évvel ezelőtt, 2011-ben megjelent könyve.Item Tér és mobilitás à la Bourdieu(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményPierre Bourdieu addig a szociológia „klasszikusa”, amíg tud mondani nekünk valamit; ha megmondjuk, mit, azzal választ adunk a kérdésre, hogy mire jó ma nekünk az ő szociológiája. Ez egy sajátos megközelítésmódot föltételez: úgy fordulunk egy szociológus szövegei felé, hogy megtaláljuk benne azt, ami valamilyen szempontból hasznos, alkalmazható, értékes vagy fontos mondanivalóval szolgál. Próbának vetjük alá a „klasszikust”, hogy tényleg klasszikus-e, vagyis tényleg tud-e nekünk mondani valamit. Pontosan ezt csinálja DEBORAH REED-DANAHAY BOURDIEU AND SOCIAL SPACE: MOBILITIES, TRAJECTORIES, EMPLACEMENTS című könyvében.Item Feminizmus és neoliberalizmus(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményANGELA MCROBBIE FEMINISM AND THE POLITICS OF RESILIENCE című könyve feminista nézőpontból vet számot a neoliberalizmussal összekapcsolódó, társadalmat polarizáló (társadalmi különbségeket re/produkáló) gyakorlatokkal; fejezetről fejezetre azt vizsgálja, hogy a társadalmi polarizációt (társadalmi különbségeket) hogyan produkálja és reprodukálja a populáris kultúra és média, és a nőiség normatív eszméi milyen szerepet játszanak ebben.Item Természet és társadalom(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA veszélyes, katasztrófával fenyegető globális felmelegedés már itt van, cselekednünk kellene, ám az együttcselekvés gátja nem egyszerűen az, hogy nincs egyetértés azt illetően, mit kellene tennünk a katasztrófa elkerülése érdekében, egyáltalán helyzet van-e, hanem hogy különbözőképp gondolkodunk a természet és ember/társadalom viszonyáról. Márpedig a megfelelő (eredményes) cselekvés kitalálása megköveteli, hogy megfelelően (helyesen) gondolkodjunk erről a viszonyról. ANDREAS MALM THE PROGRESS OF THIS STORM: NATURE AND SOCIETY IN A WARMING WORLD című könyvét ajánljuk.Item Civilizációszociológia à la Weber(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMax Weber mai is használható és széleskörű útmutatással szolgál az empirikus civilizációkutatás számára. Szisztematikus formában ugyan soha, sehol nem prezentálta, de még magát a civilizáció szót sem használta terminusként, Max Webernek mégis van civilizációszociológiája – állítja Stephen Kalberg, aki MAX WEBER’S SOCIOLOGY OF CIVILIZATIONS: A RECONSTRUCTION című, több száz oldalas könyvében arra vállalkozik, hogy rekonstruálja a civilizációk Max Weber-i szociológiáját. Nem öncélúan teszi ezt, hanem azért, mert úgy látja, a civilizációk empirikus és szisztematikus kutatására ma sürgető szükségünk van.Item Ökofeminizmus és erőszak(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMegölni egy őzet, megölni egy nőt/férfit; kínozni egy macskát, megerőszakolni egy nőt/férfit; horogra tűzni egy gilisztát, horogra keríteni egy nőt/férfit; belerúgni egy kutyába, pofán vágni egy nőt/férfit; hajtani a vadat, hajtani egy nő/férfi után; stb. Van különbség? Van is meg nincs is. Talán. Van, mert más (miben, miért?) az őz, a macska, a giliszta és a nő meg a férfi – szóval van (érvényben van) egy faji és egy nemi hierarchia, mely szerint van felsőbbrendű és alsóbbrendű lény, az utóbbi az előbbit szolgálja szükség vagy rend szerint. Nincs, mert ugyanaz teszi elfogadhatóbbá (kinek?) az egyiket a másiknál, illetve ugyanaz teszi elfogadhatóvá (kinek?) az egyiket is és a másikat is egyaránt. Az előbbit (van faji/nemi hierarchia) megkérdőjelezi, az utóbbit (ugyanaz logika hatja át/ugyanabból a logikából fakad) állítja GWEN HUNNICUTT GENDER VIOLENCE IN ECOFEMINIST PERSPECTIVE című könyve, amely ökofeminista nézőpontból vizsgálja-elemzi a gendererőszakot.Item Egy bulvárosított tudományos kordiagnózis(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményDAVID THEO GOLDBERG DREAD című könyve olvasóját, kivált, ha társadalomtudós, önreflexióra késztetheti. Ennek vezérszólama, kicsit módosítva egy magyar alternatív rockegyüttes dalának egyik sorát, így hangzik: akkor kezdesz el élni, mikor a siker kapujában, sorban állsz és nem érted, ki is vagy valójában.Item Az együttcselekvés szociológiai elmélete(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA Függetlenségi Nyilatkozat közös produktum volt. Az Amerikai Alkotmány szintén. Egyvalaki is ki tudta volna találni és meg tudta volna írni, akkor sem lett volna akármilyen (voltak ott koponyák), de nem lett volna olyan (nagyon valamilyen), amilyen végül is lett. Ez mutatja az együttcselekvés erejét: egyedül is megy, de nem lesz meg benne az a többlet, amit az „együtt” visz bele, például azzal, hogy középre teszik és megbeszélik a dolgokat, úgy, hogy senki sem félti magát, vagy senki sem győzni akar, maguk a dolgok, a közös dolgok fontosak, élveznek elsőbbséget, nem pedig az egók. GARY ALAN FINE THE HINGE című könyvét ajánljuk, amelynek alapkérdése: hogyan cselekednek együtt az emberek, azaz mik az együttcselekvés lehetőségfeltételei?Item Algoritmus és intimitás(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok beköltöztek életünk majd minden zugába, egyre inkább ezek irányítják, vezérlik életünket. Még ha erről gyakran nincs is tudomásunk, nap mint nap kapcsolatba lépünk velük, valahányszor csak használjuk a Google-t, meghallgatunk a Spotifyon, Deezeren vagy Tidalen egy dalt, megosztunk a Facebookon vagy az Instagramon egy fényképet a barátainkkal. Ezzel digitális nyomokat hagyunk magunk után, melyeket az algoritmusok arra használnak, hogy hatást gyakoroljanak a velük folytatott interakcióinkra, vágyainkra, érzéseinkre, választásainkra, döntéseinkre. Hogyan hat mindez a személyes-intim kapcsolatainkra, vagyis hogyan formálja, alakítják át a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok az intimitást? Erről szól ANTHONY ELLIOTT ALGORITHMIC INTIMACY: THE DIGITAL REVOLUTION IN PERSONAL RELATIONSHIPS című könyve.Item Digitális szubkultúrák(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTranszgresszív ifjúsági szubkultúrák a digitális terekben – ez az etnográfiai esettanulmányokat tartalmazó DIGITAL YOUTH SUBCULTURES gyűjteményes kötet tárgya. Szerzői kutatásaik során nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit csinál a digitális technológia, média a fiatalokkal, hanem hogy ők mit csinálnak a digitális technológiával, médiával: miért és hogyan használják a digitális közösségi tereket a transzgresszív ifjúsági szubkultúrák.