Browsing by Author "FSZEK KK Szociológiai Gyűjtemény"
Now showing 1 - 20 of 102
Results Per Page
Sort Options
Item 1927, 1932 (1963) és 1933(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményEgy Carl Schmitt-tel behatóan foglalkozó álmából fölriadva is tudja, hogy e három (vagy négy) évszám mit jelent: A Der Begriff des Politischen három fő változatának megjelenési évét. Végre megérkezett könyvárunkba, és már kölcsönözhető e három változatot szinoptikus módon megjelenítő, Marco Walter által gondozott és szerkesztett kötet: DER BEGRIFF DES POLITISCHEN. SYNOPTISCHE DARSTELLUNK DER TEXTE. Ajánljuk – nem csak Schmitt-kutatóknak.Item 1989(2022) FSZEK KK Szociológiai Gyűjtemény1989 több mint egy évszám, több mint egy múltbeli eseménysorozat. 1989 egy eszme, egy mobilizáló és inspiráló eszme – ma is. Ahogyan radikálisok generációi a francia forradalom befejezését tűzték ki célul, a 20–21. század számos politikai mozgalma egy-egy ország elmaradt 1989-ének bepótlását. 1989 valóban több mint egy évszám, több mint egy múltbeli eseménysorozat: inspiráló és mobilizáló eszme – Kairóban éppúgy, mint Kijevben.Item A gender mint társadalmi struktúra(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményGender mint társadalmi struktúra – így nevezi Barbara J. Risman azt a modellt, amelyet az amerikai Y-generáció körében végzett empirikus kutatása elméleti és értelmezési kereteként dolgozott ki. Arra az egyszerű kérdésre keresett választ, hogy mit kezdenek e generáció tagjai a genderrel.Item A kiszámíthatatlanság ideje(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA munkaidő, annak tartama, tagolódása, ritmusa nagymértékben befolyásolja azt, ahogyan az életünket tapasztaljuk, és elválaszthatatlanul összefügg a munkaszervezettel meg a társadalommal. Amint a társadalom, benne a munkaszervezet megváltozik, megváltozik az időkultúra is. AILEEN O’CAROLL WORKING TIME, KNOWLEDGE WORK AND POST-INDUSTRIAL SOCIETY: UNPREDICTABLE WORK című könyve a posztindusztriális társadalmak időkultúrájáról szól, melynek alapelve a kiszámíthatatlanság, nem pedig a szokás, a rutin és a standardizáltság.Item A liberális szolidaritás, avagy a szociáldemokrata liberalizmus ideológiája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményÚjra kell gondolni a progresszív ideológiákat, legalábbis azoknak, akik érdekeltek benne. Mert ezek mára elveszették ösztönző erejüket. Van azonban, hogy az ilyen megújítási szándéknak és igyekezetnek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja: ami az újragondolásból lesz, abban nincs semmi új. Nem azt kapjuk, amit vártunk. Mást viszont igen. Van, akinek talán épp erre a másra van szüksége.Item A lobbik Mekkája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményNincs központi agya, nem egyvalaki mozgatja a szálakat, nincs pók a hálóban: a szereplők a csomóponti státusért, csomópontként a központi státusért – sikertelenül – versengenek egymással abban a hálózatban, amely „Brüsszel”-t fonja körül. Ha a kapitalizmusnak vannak ügynökei, ők az egymáshoz sok szállal kapcsolódó politikai-adminisztratív tisztségviselők és üzleti lobbisták között találhatók; ők a „Brüsszel”-t körüfonó hálózat csomópontjai.Item A magyar jazzszíntér játszmái(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményHavas Ádám könyvében a magyar jazzszíntérről mesél nekünk, és mégsem, másról beszél, mint amiről beszél, éspedig arról, amit a magyar jazzszíntér résztvevői jazz-zenét játszva és jazz-zenéről meg önmagukról mint jazz-zenészekről beszélve tesznek.Item A megfigyelés politikai geográfiája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA megfigyelés lényegi kapcsolatban áll a térrel, és e kapcsolat kétoldalú. A tér nem egyszerűen a megfigyelés tárgya, közvetítője, helye és statikus háttere, hanem alakítója-formálója; a megfigyelés pedig nem egyszerűen áthatol a téren, mint fény az üvegen, hanem beleíródik a térbe, alakítja-formálja azt. Nemcsak a megfigyelés hat a térre (szerkezetére, használatára, tapasztalatára és benne zajló cselekvésre), hanem a terek (szerkezete, használata, tapasztalata, bennük zajló cselekvések) is hatnak a megfigyelésre. A tér és megfigyelés kölcsönösen konstituálják egymást.Item A népszuverenitás dogmája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMiért hiszünk oly megingathatatlanul a néphatalomban vagy a népszuverenitásban? Miért vésődött be ez az eszme oly mélyen és megrendíthetetlenül politikai képzetvilágunkba, miért oly természetes és meggyőző számunkra, hogy a hatalom a népé vagy a néptől ered?Item A reziliencia hasznáról és káráról(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA reziliencia a váratlan, kiszámíthatatlan helyzetekhez, történésekhez, eseményekhez, válságokhoz, traumákhoz, katasztrófákhoz való alkalmazkodás művészete, nem a fönnálló viszonyok és a rendszer megváltoztatásáé. A reziliencia a kritika és a forradalmi cselekvések szinte mindenütt jelenlévő és mindent átható ellengyakorlata. Ha a homo reziliensis könnyebben tudná is elképzelni a kapitalizmus végét, mint a világét, minden bizonnyal akkor is a kapitalizmus megújulását szolgálná.Item A szociológia mint tudomány – az álmot végigálmodtuk?(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményLehet-e a szociológia tudomány, lehet-e úgy tudomány, mint más tudományok? Ezzel a kérdéssel indult útjára, és ezzel a kérdéssel találja magát szembe ma a szociológia. A szociológia mint tudomány – a lehetőségek újragondolása. Ez a témája és tétje a THE FUTURE OF SOCIOLOGY című tanulmánykötetnek.Item A társadalmi gyakorlatok elmélete(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAz emberi gyakorlatok meghatározóak és alapvetőek a társadalmi valóságot illetően. De mi is az a gyakorlat? És miben is áll meghatározó-alapvető szerepük a társadalmi valóságot illetően? Mi következik elméletileg abból, ha a gyakorlatoknak meghatározó-alapvető szerepet tulajdonítunk? Mi a különbség az ilyfajta gyakorlatközpontú és más társadalomtudományos elméletek között? Mi következik gyakorlatilag, az empirikus kutatásra nézvést, ha a gyakorlatokat alapvetőnek-meghatározónak tartjuk?Item A társadalmi tőke elméletei(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA társadalmi tőke a társadalomtudományok egyik kulcsfogalma, amely multidiszciplináris és médiakarrierrel büszkélkedhet. Joomno Son könyvében egy általános, de sajátos bevezetést ad a társadalmi tőke elméleteibe és kutatási-gyakorlati alkalmazásaiba, rámutatva egyszersmind a társadalmi tőke fogalma társadalomtudományos használatának korlátaira.Item A vallások hanyatlásának okai és következményei(2021) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA modern társadalmak nem süllyednek morális káoszba vallás nélkül. A vallás nem szükséges és nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi kohéziónak és közösségi morálnak. Ez a 2021 májusában elhunyt Ronald F. Inglehart politológus utolsó, posztumusz megjelent könyvének két legfőbb állítása.Item A viszály informális normái(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTüntetnek, majd hazamennek, tiltakoznak, majd elhallgatnak, megmozdulnak, majd leállnak; aztán megint tüntetnek, tiltakoznak, megmozdulnak, újra meg újra, egyre gyakrabban, ám az autoriter rezsim nem dől össze, még csak meg sem inog. Hogyan lehetséges ez?Item Algoritmus és intimitás(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok beköltöztek életünk majd minden zugába, egyre inkább ezek irányítják, vezérlik életünket. Még ha erről gyakran nincs is tudomásunk, nap mint nap kapcsolatba lépünk velük, valahányszor csak használjuk a Google-t, meghallgatunk a Spotifyon, Deezeren vagy Tidalen egy dalt, megosztunk a Facebookon vagy az Instagramon egy fényképet a barátainkkal. Ezzel digitális nyomokat hagyunk magunk után, melyeket az algoritmusok arra használnak, hogy hatást gyakoroljanak a velük folytatott interakcióinkra, vágyainkra, érzéseinkre, választásainkra, döntéseinkre. Hogyan hat mindez a személyes-intim kapcsolatainkra, vagyis hogyan formálja, alakítják át a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok az intimitást? Erről szól ANTHONY ELLIOTT ALGORITHMIC INTIMACY: THE DIGITAL REVOLUTION IN PERSONAL RELATIONSHIPS című könyve.Item Államszocialista rezsimek értelemvilágai(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményHogyan lehetséges, hogy az államszocializmus Kelet-Európában több mint 40 évig fönnmaradt annak ellenére, hogy az ezekben a rezsimekben élő emberek többsége nem osztotta a kommunista ideológia alapvető elemeit? Miért fogadták el e társadalmak az államszocializmust oly hosszú ideig? Min alapult az államszocializmus hosszú távú stabilitása? Ezek az alapvető kérdések állnak a Making Sense of Dictatorship: Domination and Every Life in East Central Europe after 1945 című tanulmánykötet középpontjában.Item Ami rossz neked(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA kultúra jó vagy rossz neked? Jót vagy rosszat tesz veled? Nem, nem a kultúra értéke, még kevésbé a kulturális alkotások értéke a kérdés, hanem hogy mi a kultúra haszna és kára? ORIAN BROOK, DAVE O’BRIEN ÉS MARK TAYLOR CULTURE IS BAD FOR YOU című könyvét ajánljuk, amely egy remek illusztrációja annak, hogy mit jelent a kultúrát és a társadalmi egyenlőtlenségeket szociológiai módon szemügyre venni; hogy miként lát és mit lát az, aki szociológiai szemmel néz a kultúrára és a társadalmi egyenlőtlenségekre.Item Amit a polgári ellenállásról mindenkinek tudnia kell(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMi is az a polgári ellenállás, és mi nem az? Mit nevezünk polgári ellenállásnak, mit nem? Miért épp polgári ellenállásnak nevezzük, nem pedig másképp? Mitől és hogyan lehet sikeres, eredményes, hatékony a polgári ellenállás? Mit jelent a demokráciára nézvést, hogy egy polgári ellenállást gyakorló kisebbség elkergeti a kormányzatot? Hogyan definiálható az erőszakmentes akció? Vannak olyan helyzetek, amikor az erőszakmentes polgári ellenállás lehetetlen, csak az erőszakos lehetséges? Volt egyáltalán tiszta, mindenféle erőszaktól mentes polgári ellenállás? Az erőszakmentes polgári ellenállás is erőszakkal jár? A járulékos erőszak elkerülhetetlen? Van jövője a polgári ellenállásnak a mai „okos” autoriter rezsimekkel szemben?Item Antiposztmarxizmus és történelmi materializmus(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAntiposztmarxista – így nevezhetjük azt a kritikai elméleti pozíciót, amelyet Ellen Meiksins Wood Democracy Against Capitalism: Renewing Historical Materialism című könyvében dolgoz ki. E pozíció egyszerre korszerű és korszerűtlen: a jelenkori kapitalizmus megfelelő kritikájának érdekében szembefordul a posztmarxizmussal, és fölújítja a történelmi materializmust.