Király utcai házak

A városrész a legrégibb pesti városrészek közé tartozik. Pest önálló városi jogának megadásától mindig ez a Duna menti terület képezte a város magját. Jelenlegi kialakulását tekintve a legjelentősebb pusztítást az 1838-as nagy árvíz végezte. 

A városrész alakításában nagy szerepet játszottak az 1808-ban József nádor által létrehozott Szépítési Bizottmány, majd a Közmunkák Tanács által hozott intézkedések. 

Az 1838-as árvíz után a Szépítési Bizottmány által kiadott, első jelentős építési és városrendezési szabályzat több lényeges előírást tartalmazott a pesti építkezésekkel kapcsolatban. Többek között előírta, hogy az építkezés megkezdése előtt a bizottmány és az ott lakók bevonásával helyszíni szemlét kell tartani, és három tervet kell beadni jóváhagyásra. Előírta a beépítési magasságot /akkor: három emelet/, a tégla főfalak vastagságát, a kőlépcsős lépcsőházakat, a földszinti padlószintnek az árvízszint feletti magasságát, a higiéniai feltételeket, hogy csak a leglényegesebbet említsük. 

A Szépítési Bizottmány támogatásával több neves építész, elsősorban Pollack Mihály és Hild József, számos középületet és lakóházat tervezett erre a területre. A XIX. század második felére Hild József szinte egyeduralmat szerzett a pesti építkezésékben. Ekkoriban kezdték meg a nagy bérházépítkezéseket is. Hild József nevéhez fűződik az ekkori időktől hosszú éveken át elfogadott sorbeépítésű lakóháztípus kialakítása. Ennek jellemzői a klasszicista stílusú, egyszerű utcai homlokzat, a belső homlokzaton körbefutó, a lakások jó külső megközelítését szolgáló függőfolyosó, a legfeljebb 3-4 lakást kiszolgáló, szépvonalú lépcsősorokkal rendelkező lépcsőház. 

A Király utca 1804 körül Königgasse, 1860-tól Király utca néven volt ismeretes. Nevét az itt levő Angol Király nevű kocsmáról kapta. 1951-től Majakovszkij utca, majd a rendszerváltás után ismét Király utca lett a neve.

1982-ben Ráday Mihály vezetésével helytörténet iránt érdeklődő civilek feltérképezték többek között a Király utca épületeit is. Az akkori kutatások eredményei olvashatóak az 1983-ban megjelent Adalékok a belső Terézváros történetéhez és az Adalékok a belső Erzsébetváros történetéhez című könyvekben.

2025-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felhívására 34 önkéntes kutató négy hónapon keresztül kutatta, fotózta a Király utca Kiskörút-Nagykörút közötti szakaszán található házakat. A BEA adatbázisban az épületek múltját feltáró kutatási anyagok és saját fotóik találhatók, amivel a jelenlegi állapotokat rögzítették.