Király utca 33.

Abstract

Azt gondolom, hogy a FSZEK VI. kerületi fiókjának kezdeményezése, hogy tárjuk fel a Király utca helyzetét nagyon is időszerű, ha azt mondom, hogy káosz van, talán nem túlzok. Van egy honlap https://utcater.hu/budapest/vii-kerulet/epuletek/kiraly-utca-33/ - ezen egy fotó, ahol a Duna House irodája mellett az etúHOME cég portálja látható. Ha a cég honlapját keressük, az is azt jelzi, hogy itt működnek – pedig már nem. https://www.google.com/search?q=et%C3%BAHome&oq=et&gs_lcrp=EgZjaHJvbWUqEAgAEEUYExgnGDsYgAQYigUyEAgAEEUYExgnGDsYgAQYigUyBggBEEUYOTIGCAIQIxgnMhgIAxAuGEMYgwEYxwEYsQMY0QMYgAQYigUyEggEEAAYQxiDARixAxiABBiKBTIQCAUQLhivARjHARixAxiABDIQCAYQLhivARjHARixAxiABDIMCAcQABhDGIAEGIoFMgYICBAAGAMyCggJEC4YsQMYgATSAQgyMjc1ajBqN6gCALACAA&sourceid=chrome&ie=UTF-8 Aztán a Cserpes Tejívó bejegyzése következik, mely szintén a Király utca 33. alatti üzletet mutatja, mint itteni legújabb üzletüket. Ha a Cserpes központjának honlapján keresgélünk, ott egy igen furcsa címet találunk: Cserpes Tejivó 1052 Budapest, Király utca 33. 1082 Budapest, Corvin köz 1117 Budapest, Allee Bevásárlóközpont 1123 Budapest, MOM Park, Alkotás u. 53. 1054 Budapest, V30 Belvárosi Sportközpont, Vadász utca 30. És mi a valóság? A rossz címmel szereplő üzletet 2025. májusában nyitották, és most, amikor a kutatás készül már be is zárt - nem volt megfelelő a forgalom, mondja a cég marketing vezetője. Az üzlet tulajdonosa egyébként bizonyos Matejszki Iván, akinek saját bevallása szerint nemsokára egy távol-keleti jellegű étterem nyílik majd a helyen. Van az épületben egy nagyon érdekes lakás, ami azonban az utcáról nem látható. Itt működik a Király 33 - Hidden Gem - Best Location by BQA elnevezésű kiadó apartman. A booking.com honlapon található értékelés szerint a kiváló helyen található szállás 8,2 pontot kapott.

Description

A Ráday Mihály féle 1982 -ben végzett kutatás szerint, amely megjelent az Adalékok c. válogatásban az az állítás szerepel, hogy az épület 1895 -ben épült, a Fővárat (??!) Tanács Tervtárában nem maradt róla dokumentáció. Ez az állítás igaz lehet, mert az első információ, ami Budapest Főváros Levéltárában, továbbiakban BFL (HU-_BFL¬_XV_17_329_034136 jelű fólió) található 1898.07.01 -i. Ennek tanúsága szerint ekkor a ház tulajdonosa bizonyos SCHMIEDLECHNER Györgyné, a ház 3 emeletes (félemelettel), pincével. Schmidlecherner György pékmester volt, tőle örökölte a bérházat neje, született Sturm Anna, aki a régi házat lebontatta, helyette épült az alapjaiban ma is látható épület. A homlokzati terveken KLIMES József műépítész neve olvasható, 1989. márciusából. Róla keveset tudunk, de az biztos, hogy Csehországban született, 1858 -ban és 1911 -ben halt meg Budapesten. Elsősorban Budapesten tervezett épületek. Volt, ahol csak a kivitelezést vezette. Kezdetben, az 1890-es években historizáló stílusban tervezett, az 1900-as évek eleji épületei viszont már szecessziósak. Épületei között a wikipédia nem említi ezt a házat, de jelez Ferenc körúti, Ráday utcai házakat. A három emelet jól elkülöníthető – az első két emelet alapvetően tér el a harmadiktól. A legfelső szinten 21 db női fej látható – pontosan egyforma az összes. Az első és második emelet ablakai felett mini timpanonok láthatóak – az elsőn kagyló formájú díszítés látható ezekben, míg a másodikon mini lányka fejek. A harmadik szinten nincsenek timpanonok, az ablakok félkörívesek, felettük ördögábrázolással. A homlokzatot 4 db szép kovácsoltvas korláttal díszített erkély töri meg. A ház földszintjén kezdetben ESSŐ Mihályné, majd 1912-től Goldmann János kávéháza működött. A bérház neves lakója volt ÁDLER Illés (1868-1924), a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga főrabbija, híres hitszónok. Sajnos ez utóbbi állítást is fenntartással kell kezelnünk, mert a rabbi halálának 97.évfordulója alkalmából az Óbudai Zsinagóga honlapján Cseh Viktor tollából született megemlékezés szerint: „A rebecen hűséges társa volt mindhárom működési helyén, korai özvegységét pedig méltósággal viselte a Király utca 35–37. alatti rabbilakásban, ahol élete végéig fogadta a vendégeket, akik az idős rebecen bölcsességére vágytak.” Percel Anna írása a Múlt és Jövő c. folyóiratban megjelent cikke szerint (Pest régi zsidónegyede): „Király utca 33–35. • Itt lakott Ádler Illés, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga főrabbija, híres hitszónok” Azt már én teszem hozzá: sajnos a fenti kávéházról (Goldmann Kávéház) nem maradt fent adat, bár SALY Noémi Kávéházi Kisbibliográfiája említi azt. Feltétlenül meg kell említeni egy igen fontos és érdekes üzletet, mégpedig STEINER Zsigmond és Tsa. vállalkozását, melynek hivatalos neve: katonai és egyenruházati sapkák és csákók gyára, vagy egy másik dokumentum szerint: katonai aprólékos kéziszer szállítók. Az OrszágVilág Almanach 1905 -ös száma is beszámol erről a különleges „gyárról”. A korabeli hirdetés szerint: „A gyár mindennemű katonai és egyenruházati sapkákat és csákókat, hajós-, tűzoltó- és egyleti sapkákat készít kitűnő minőségben, továbbá díszkucsmákat, valamint szabadalmazott tiszti sapkákat, melyek szigorúan az előírás szerint készülnek, s a mellett, hogy elegáns alakjuk és rendkívüli könnyűségük által tűnnek ki, úgyszólván elpusztíthatatlanok s a legnagyobb viharban és záporban sem mennek ki formájukból.” Egy másik dokumentum szerint 1925 -ben a gyár már a Hajós utcában működött. A BFL adatai között a következő lelet 1924 – ből származik, miszerint Tek. Julius Meinl Gyula boltkapuzata, portálja készül itt, JOANOVITS Ernő asztalosmester tervei alapján. A cég budapesti történetében sehol nem szerepel, hogy itt valóban üzlete nyílt volna a neves kávé forgalmazó cégnek. A portál Fischer Bernát asztalosáru műhelyében készült. Fischer Bernát és Fiai cégénél sok hasonló remekművet készítettek, szó esik pl. hasonló nagyszabású munkáról a Ford autószalon Kossuth Lajos u.12. üzletének megnyitásakor is. (Ferkai András: Üzletportálok - A mi Budapestünk (Budapest, 1996) Úgy tűnik, hogy a házban nem feltétlenül olyan lakók laktak, akik jól gazdálkodtak vagyonukkal. Az adós nevét nem említve, de kétszer is árverést rendeltek el a II. emelet 13 -as ingatlanban fellelhető bútorok, csillár szőnyegek és egyén ingóság tárgyában. Ahogyan azt a kir. végrehajtó, Báthor (sicc!) József írja ezeket a tárgyakat a legtöbbet ígérőnek, esetleg becsáron alul is el fogom adni. (Budapesti Közlöny, 1929. 04.20. ill. 1931.01.21.) A Budapesti háztulajdonosok címtára 1938-39-ben született listája ebben az időben már. özv. SINGER Simonnét jegyzi tulajdonosként. A tulajdonos megnevezése nagy valószínűséggel helyes, mert a BFL – ban található örökösödési szerződés szerint (HU BFL - VII.163.a - 1933 – 0258) a tulaj Singer Simon, minden bizonnyal feleségére hagyta a házat. Az özvegy leánykori neve HASS Jolán, és ebben az időben egy válaszfal létesítést kérelmező építtető bizonyos Haas Zsigmond, aki az engedélyért 12 pengőt is lerótt. A következő BFL beli dokumentum 1934. január 1-i dátummal született, melyben falkiváltásra, boltjának kialakítására kért és kapott engedélyt Nagyságos SEBESTYÉN Nándorné. A Hungaricánán található Budapest és környékének betűrendes távbeszélő névsora 1936. május (Budapest) c. jegyzékben említik is a boltot, melynek kialakításához volt szükség a falak mozgatására. Sebestyénné alkalmi áruházat üzemeltet itt (jelentsen ez bármit is), telefonszáma 1-369-92. A FSZEKCímNévTára is említi az üzletet, ugyanezzel a telefonszámmal. Érdekes, és nagyon jól dokumentált anyag FALK Andor története. A BFL fenti számú gyűjteménye egy okiratot tartalmaz 1946. augusztusából, melyben a tulajdonos válaszfal bontására kért – és kapott - engedélyt. A lebontandó fal 12 cm szélességű volt. De miért volt erre szükség? Mert Falk (aki egyébként a Dob utca 108 sz. alatt lakott) egy pár hónappal rá (1946. november 26 -án) Budapest Székesfőváros VII. Kerületének, mint Elsőfokú eljáró hatóságnak kérvényt nyújtott be arról, hogy a VII. kerület Király utca 33. alatti telephellyel jegyezze gumiáru nagy – és kiskereskedését. Ezt megelőzően november 22-én cégaláírását igazolta. Hogy Falk Andor meg is kapta az engedélyt, arról egy „Fontos okirat” tanúskodik, melyet még ugyanazon a napon kézbesített Budapest Kir. Törvényszéke. Andor valószínűleg nagyon jó üzletember lehetett, az Arcanumban fellelhető iratok szerint számos újságban jelentetett meg hirdetést, a nyitás dátumának környékén. A teljesség igénye nélkül: Magyar Nemzet (1945.1.évf. 38. szám, 70. old.) Színház (1945.1 évf. 10. szám, 279. old) Jövendő (1945.1 évf. 5. szám, 142. old) Mai Nap (1945.21. évf. 41.szám, 180. old) Az ügyben a következő okiratok 1949. júniusától 1953. december 23 -ig napjáig mind arra tesznek kísérletet, hogy felhívják a tulajdonost: igazolja, hogy a cég egyáltalán működik -e. Több helyen olvasható, hogy a Király utca 33. alá kiküldendő nyomozó ezt a körülményt közölni szíveskedjék. Válasz nem érkezett, így az utolsó dokumentum a céget törölni rendeli. A Világosság c. lap 1949. július 9-i számában megjelent hirdetés szerint a Pannonia NV helyén megalakult Szőrmekereskedelmi NV. Egy 1951 -es dokumentum szerint a Szőrmekereskedelmi NV üzlete és / vagy pártirodája „lakott” az épületben. A budapesti telefonkönyv levéltári adatai szerint a Király 35-ben és a 33-ban ennek a cégnek volt bejegyzett telefonszáma (422 -997), sőt raktára a Király utca 48-ban. A Fortepan fotója szerint (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10) 1971 – ben Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Bőrdíszmű üzlete is itt működött. Találtam hirdetést a házból a Lakáskultúra c. folyóirat egy 2003 -as számában, melyben tömör lucfenyőből készült, kézzel viaszolt francia bútor kollekciót kínálnak eladásra.

Keywords

Citation

URL

Picture copyright holder

Horváth Andrea

Building name

Király utca 33.

Building address

Budapest, 1075 Király utca 33.

Date (Built / Created)

GPS latitude

47.50431

GPS longitude

19.05209

Rights

CC BY 4.0