Wahlkampf-ház

Thumbnail Image

Date

Authors

Journal Title

Journal ISSN

Volume Title

Publisher

Files

01_Király_50_Kívül_01_DSC_9038a.jpg (3.21 MB)
02_Király_50_Kívül_02_DSC_8951a.JPG (4.04 MB)
03_Király_50_Kívül_03_DSC_8950a.JPG (3.74 MB)
04_Király_50_Kívül_04_DSC_6722a.JPG (5.15 MB)
05_Király_50_Kívül_05_DSC_8949a.JPG (2.78 MB)

Abstract

A Király utca 50-es számú ház külső képe nagyon régen nem változott. A külső fal csak a bal alsó negyedében került kifestésre. A 2020-as évek elején, a Sirály nevű kultúrközpont bezárása után ott a falat összefújták, a ház kapujával egyetemben, a portál ablaktáblái eltűntek és deszka került a helyükre. Ezt a Gödör-klub odaköltözésével megváltoztatták, így most ez a rész is rendben van. A házat azonban évtizedek óta nem renoválták és ez a belső részeken még erősebben látszik. A kapualj kopott, piszkos falú, a Gödör-klub inneni bejárata sem szerencsés. A lépcsőfokok kopottak, elhasználódottak. A fa korlátbábok helyenként hiányosak, de magát a korlátot lefestették. Az udvar kövezetén az egykori keramit kockákat kemény kőkockára cserélték. A pince ledobóablakai sokszor töröttek, hiányosak. A házban már csak kevesen laknak, az ablakkeretek eredetiek, de az ajtókat helyenként lecserélték. Az északi épületfront felerészben hiányzik és a hátsó udvaron egykor álló épületek is régen eltűntek. A hátsó udvart nagyméretű betonlapok fedik, ezek helyenként elmozdultak. Az elbontott épületrészekhez csatlakozó falakat nem javították ki, ott a korábbi helyiségek falfestései látszanak. A ház teljes felújításra szorulna.

Description

A Király utca a mai számozás szerinti 50-es számú háza az utca nyugati felében, nagyjából a Deák tér és a Nagykörút között félúton helyezkedik el. A mai épület Budapest – Duna partok, a Bu­dai Várnegyed és az And­rás­sy út védőövezethez tar­to­zik, így kettős műemléki védettség alatt áll, egy­szer a Főváros műem­lé­ki védettségű terüle­te­ként, más­részt Budapest - a Duna-partok, a Budai Vár­negyed és az Andrássy út védőövezetébe tartozó­ként. Helyrajzi száma 29351. A házat öt alka­lom­mal (1958, 1965, 1996, 2001, 2020) helyezték mű­emléki védettség alá.(1) (Mű­emléki törzs­száma: 15969).(2) A telek korai építéstörténete: A telken az első épületet, egy 1 emeletes, klasszi­cista bérházat Oszwald János építtette 1821-ben. Tervezője és kivitelezője Brein Fülöp volt. Ez az épület az 1938-as nagy pesti árvízben el­pusz­tult, ahogy a Terézváros épületeinek nagy része.(3) A pusztulásról készült térképen a Király utca 50. az árvízzel elöntött terület közepén helyezkedik el,(4) az utcát a leírások szerint 2,0-3,0 méter magas­ság­ban öntötte el a jeges ár. A víz három nap elmúltával vonult vissza, a kerület házainak ca. 17%-a maradt csak épen vagy valamennyire épségben.(5) Az 1821-es házról többet semmilyen kézzel fogható adatot nem sikerült gyűjtenem. A ma is álló egyemeletes klasszicista lakóházat a telek új tulajdonosa Wahlkampf Henrik építtette. Innen származik neve is (Wahlkampf ház)(6). Wahlkampf a meg­rendelést 1838-ban, köz­vet­le­nül a nagy árvíz után adta az akkor 49 éves Hild Jó­zsef­nek, aki, fel­tételezhetően rögtön ezután, te­hát 1840 körülre fel is építette a házat.(7) Fontos adalék a ház történetéhez, hogy az 1838-ban terve­zett épület mérnöki rajza ismert. Azonban az építéskor három alaprajz is készült, ezek nyilván az építési terv részei voltak, a pince, a földszint és az emelet rajzai, sőt a ház metszetrajza is megta­lál­ható az irat mellékleteként.(8) A pince rajzán feltüntették a járatokat is. A pinceszint ugyanakkor fe­lületet foglal el és ugyanannyi helyiséget tartalmaz, mint a földszint, csak az emelet felülete kisebb. Az emeleti rész csak a mai első udvarig épült, a hátsó ud­varba átnyúló szárny, itt még rövid.(9) 1854-ben bővítették a házat. Akkor Zo­fahl Lőrinc volt már a tervező. Ekkor Déry adata szerint egy eme­le­tes tol­dalékkal bővült a ház.(10) Ebből az év­ből nem is­me­rek alaprajzot, de őriz a Fővárosi Levéltár egy ügy­iratot, az 1870-es felmérés dokumentációjával. E­zen a ház alaprajzán lényeges változások lát­ha­tó­ak, feltehetően ezeket végezték 1854-ben. A tol­da­lék valójában a hátsóudvar teljes beépítését je­len­ti. Ide egy, szinte az egész udvart elfoglaló föld­szin­tes beépítés került. De a fontos különbség a ko­rábbi állapotokhoz képest, hogy a keleti főfal nem folytatódik északon, hanem ott egy vékony kis já­rat látható, ami elválasztja azt az északi fal­tól.(11) 1879-ben Wahlkampf Károly renováltatta a házat.(12) En­nek pontos mibenléte nem ismert. Min­d­ezeknek jelentősége lesz a későbbiekben. A házban az 1980-as évek legelején a frissen alakult Budapesti Városszépítő, majd Város­védő Egyesület önkéntesei Wiest Margit és Szabados Margit jártak és szemléjükön kívül az akkori la­kók­kal történt beszélgetéseiket is rögzítették egy, 1984-ben megjelent kiadványban(13). Az ő leí­rásuk egy részével indítom a ház elemzését: „Az egykori Király u. 50. szá­mú épület kétszintes, U-alakú, függőfolyosós, zömében udvari lakásokból álló egyszerű és rend­kívül elhanyagolt, rossz ál­lapotban lévő ház. A boltozott, két osz­lop­pal hangsúlyozott kapu­alj­ból in­du­ló íves karú főlépcső kő­konzolos ki­alakítású, szépen kidol­go­zott – néhol hiányos – esztergált ke­ményfa-korlát kíséri. A lép­csőhöz az e­meleten ugyan­i­lyen kor­lát­tal szegélyezett erkély kapcso­ló­dik egy utcai lakás be­já­ra­tával. Az épület sze­rény díszíté­sé­hez tar­tozott a melléklépcső indulásánál – ma már csak nyo­mok­ban – fellelhető mo­zaik pad­ló­bur­kolat.”(14) Az előző 1980-as évek kö­zepi leíráson kívül még egyet sikerült talál­nom, ez Perczel Anna Védett örökségünk című köny­vé­ben olvasható.(15) Mindkettőre támasz­ko­dom majd a leírásban. Magam 2020 és 2026 között jártam a helyszínen, több alkalommal. Leírást és fényképeket is készítettem, amelyekkel a fent leírtakat több mint negyven évvel később a következőkkel tudom ki­e­gészíteni. Amit a fent említett szerzők a ház állapotáról írtak az szinte semmit sem változott. La­kók­kal nem sikerült beszélnem, csak a közös képviselő, Orbán István kiküldöttével, aki utolsó ott jártamkor bevitt oda. A házról számos fotó készült, amelyeket mellékelek. Mindezek alapján vázo­lom a jelenlegi (2026. január)-i helyzetet. A ház egy, a földszinten 4+3+4, az emeleten 11 tengelyes épület. Az első fotóim 2020. janu­ár­jában készültek. A ház külseje ekkor elhanyagolt volt, a falat és a ka­put festékszórókkal lefújták, de a fal többi részén is látszik, hogy a házat nagyon régen tata­roz­ták u­toljára (02-03. kép). Viszont hábo­rús, vagy 56-os sérülések nem látszanak, talán erre nem dúltak olyan nagy har­cok. Maga a két­szár­nyú, barna fakapu is kopott (02, 03, 05. kép). A kapu sarkaiban viszont, meglepő módon nin­cse­nek kerékvetők, pedig adatolt és logikusan is következik, hogy a házba évszázadokon keresztül jár­tak be lovaskocsik, majd autók.(16) A helyzet 2020. szeptemberére, má­sodik ott jártamra se vál­to­zott, a falakat nem javította ki senki. (01., 05., kép). A házfal díszítetlen, kivéve az emeleti ab­la­kok e­ső­tetői mel­letti kis stukkó­dí­sze­ket (08. kép). A díszítetlenség azonban nem az évszázados kopás, pusz­tulás kö­vetkez­mé­nye, mert 1904-05-ben sem látható rajt semmilyen külső dísz, amint az a BTM Kiscelli Mú­ze­u­má­ban őrzött fotón is látszik.(17) Az utcafrontot a kapu két egyenlő részre osztja. A baloldalon egy na­gyobb helyiség van, ezt mindig is egységként használták. A jobb oldali részen viszont több bolt­nak, műhelynek alakítottak ki. Az ere­deti terven még látható, a kaput keretező pilaszter mára el­tűnt.(18) Eltűnése nem feltétlenül a huszadik század viharaiban történt, hiszen a házat 1854-ben bő­ví­tették, részben felújították, történhetett akkor is.(19) A kapualj is díszítetlen és az első udvarra vezet,(20) de innen indul jobbra a toszkán oszlop­pár­ral in­dított kőkonzolos kialakítású főlépcső, a fabábos korláttal.(21) Annak minősége semmit sem vál­tozott az 1980-as évek óta. Felújítva, kifestve biztosan nem volt. A korlát felső végénél van az utca­fron­ti lakás bejárata (16, 19. kép). A lépcsőház fala díszítetlen, az emeleten erősen kopott, elha­nya­golt. A rongált felületen több, legalább három falfestés nyoma látszik, de minták nem látszanak (18. kép). A fo­lyosóra egy egyszerű modern ajtó vezet, biztosan huszadik századi (31. kép). A füg­gő­fo­lyosó vö­rös mészkőlemezei épek, nem kellett betonnal kipótolni hiányokat, és épen ma­radtak a kőkonzo­lok és a díszes, kovácsoltvas korlátok is.(22) A folyosó minőségét Perczel Anna még kivá­ló­nak érzékelte az ezredfordulón. Ez azonban változott, mert 2021-ben már több ponton a­lá volt dú­col­va (29., 38-42, 44. kép). A dúcolás 2025-re valamilyen okból eltűnt anélkül, hogy javí­tás nyo­ma­it lehetett volna felfedezni rajta (25, 31, 34. kép). A folyosón lévő lakásablakok eredetiek, az ajtók már csak részben (27-28, 31-36. kép). A falak itt is ko­pot­tak, piszkosak. A lakások nagyobb része jelenleg nem lakott. Kísé­rőnk azonban azt mondta, a ház lebontása nincs tervben, csak a felújítás, aminek egyelőre nincs dá­tu­ma. Bontástól tehát jelen helyzetben nem kell tartani, ami azért jó hír, mert már nyolcvanas é­vek­ben felmerült, hogy a Király utca 52-vele együtt lebontanák és egy szál­loda épülne a helyére.(23) „A ház jellegzetessége, hogy a jelenleg lebetonozott, eredetileg keramit kővel burkolt udvara teljes egészében alápincézett. Ez utóbbi pontos megállapítás, ahogy azt az eredeti tervrajzok bizo­nyítják.(24) A pince födémszerkezete eredetileg téglaboltozatos volt.(25) Az épület­szárnyak alatti pince az udvarhoz díszített acéllemezekkel zárt ledobóablakokkal kapcsolódik. Ezek nagyrésze ma már igen rossz állapotban van.”(26) Az udvar nagyjából négyzet alakú, de itt jelentős vál­tozás történt az építés óta. Az e­re­de­ti alaprajzon egy zárt négyzet alakot mutatott az udvar,(27) de má­ra az északi frontját le­bontották, ott tel­jesen szabad a kijárás a hátsó udvar felé.(28) Az udvar észak-nyu­gati sarká­ban van a cselédlépcső ka­puja. Ez ott jártamkor zárva volt, csak a rácson keresztül tud­tam fotókat ké­szíteni. Az erősen le­rom­lott állapotú lépcsőházban egyszerű, durva anyagú kő­lép­csőn jutunk fel az emeletre, de bemenni ott sem lehet. A lépcsőt egyszerű, kovácsoltvas korlát szegélyezi (25-26. kép). A két előteret lomtárnak használ­ják. Az első udvar kövezete keramitkockás (49, 51, 57. kép), a hát­sóudvart nagy méretű betonlapok fe­dik (43, 56. kép). Az elülső udvar északi oldala ma már nincs meg, az mégsem nevezhető teljesen beépítet­len­nek. A ke­leti szárny mögött egy különös épület áll. Toldaléknak is nevezhetnénk, ha érintkezne ez­zel a szárnnyal, csakhogy a két épület között legalább fél méteres távolság van. A kis házon bejárat nincs, csak ablakok (32., 43., 55.-57., 60., 61. kép). Az említett alaprajzon(29) nem szerepel, de é­pí­té­sé­nek kora bizonyos pontossággal meghatározható. Mivel úgy tűnik nem kváderekből, ha­nem leg­alább részben téglából é­pült, így kora biztosan későbbi. Biztosan az egyik, még 19. szá­zadi áté­pítéskor keletkezett. Hasonló mondható el az ebből a házból kinyúló, kb. 5 mé­ter hosszú falból, ami talán a két udvar elválasztását szolgálta. Kora azonos lehet a kis házéval (46., 60. kép). Az é­sza­ki szárny elbontása a ház nyugati szárnyának az északi végén figyelhető meg. Itt az alaprajz szerint lé­tezett még egy hosszabb toldaléképület (30), ami műhelyek, vagy az itt működött go­lyós­csap­ágy­gyár é­pülete, esetleg időnként raktár is lehetett. A falon ma is láthatóak az egykor itt volt helyi­sé­gek bel­ső terei, a fehérre meszelt falak. Mindez szorosan kapcsolódik a Király utca 48-as ház hátsó front­já­hoz (47., 48. kép). A hátsó udvaron ma semmilyen épület nincs, de nem így volt a ko­rábbi időkben. Itt állhattak a régi lakók emlékeiben élő lóistállók, de a műhelyek vagy gyárak bi­zo­nyos épületei is.(31) Ma ezen a területen gépkocsi parkoló van (47-48., 53. kép). Az udvar legkülönlegesebb épülete ugyancsak az elülső udvar északi végében áll, a kapubejáróval nagyjából szemben. Első látásra egy klasszicista épület, előtte egy korabeli kúttal. Ez az építmény szerepel a Terézváros díszkútjairól írott könyvben.(32) A könyv szerzője Vizy László „a 19. század elején épült, klasszicista stílusú, ek­lek­tikus környezetű kút nélküli falazott kútház”-ként említi. Nem véletlen a bizonytalanság, mert va­lóban nincs nyoma a kút szerkezetnek, csak a kútmedencéjéből kivezető kis vascső utalna erre va­lamelyest. Megjegyzendő, hogy az Adalékok szerzői, Wiest Margit és Szaba­dos Judit egyáltalán nem írnak erről és „az 1993-as átépítésből származó építménynek” neve­zi, ami egy­ér­tel­műsíti, hogy sem tekintette azt kútnak.(33) A kérdést nem könnyű eldönteni, ahhoz műemléki ku­tatásokra lenne szük­ség, amelyek során megvizsgálnák, van-e ásott kút ezalatt és vannak-e veze­té­kek hozzá?(34) Kü­lö­nös a kút fölé és mögé emelt épület is. Látszatra klasszicista építmény, de fala­zá­sa a sok tégla mi­att biztosan későbbi ennek is. Eldöntheti a kérdést a mai Gödör klubnak a kapu­alj e­le­jén lévő be­já­rata fölé emelt kis építmény, amelyik látványosan modern kori és kísértetiesen ha­son­lít a kút é­pü­letére (65. kép). Még érdekesebb, hogy ebből az épületből indul az egyik pincelejárat a mai Gö­dör­klubba, ahová nem sikerült bejutnom. A ház tulajdonosai. A ház első tulajdonosa sokáig a házat építtető Wahlkampf család. De a tulajdonlás nem ennyi­re egyszerű és világos, az még további kutatásokat igényel. A tulajdon folyamatosan a család különböző tagjaié. 1873-ban Wahlkampf Henrik nevére írják a ház tulajdonának a felét. A másik fe­lét a gyerekei kap­ják.(35) 1898-ban is Wahlkampf testvéreké az ingatlan,36 de egy másik jegyzék a Csillag testvérek tu­laj­do­na­ként tartja nyilván a házat.(37) A ház lakói. 1874-ben Tüchler Samu kereskedő szerepel a lakók között.(38) 1876-ból ismerjük Geduldiger Hugó kereskedő vagyonleltárát, aki szintén a ház lakója volt. U­gyan­ebben az évben Valló Éva napszámost, a Király utca 50. lakóját elítélik lopásért. Nem lehetett túl nagy érték, mert egy hétre í­tél­ték.(39) 1877-ben Gyérman János máramarosszigeti férfi a Király ut­ca 50-ben lakik. Őt 1877-ben há­romha­vi fogházra ítélte a bíróság. Az elkövetett bűnt nem említi az i­rat. (40) Rydel Ignác a Király ut­ca 50. szám alatt lakó, krakkói születésű férfit és testvérét vádolják Er­ny György meggyilko­lá­sával.(41) 1878-ban Kindeles Mór német ajkú kereskedőt „katona állítás elöli szö­kés” miatt egy napi (24 órai) börtönre ítélték.(42) 1878-ban Magyar Hermina (Király utca 50) há­zas­sági szerző­dést köt a te­mes­vári illetőségű Koch Vilmossal (Bp. Nádor utca, Tigris szálloda).(43) A ház lakó­já­ra utal a hír, mi­szerint Henrik ellen foglalást jelentettek be.(44) 1879-ben Schubert Samu Király utca 50. földszinti lakost említik egy okiratban, akinek Wein­mann Fülöp közjegyző megbízottja személyesen ad át egy tanúsítványt.(45) Ugyanebben az év­ben egy újabb bírósági eljárás kötődik a házhoz. Majcsik (Mejsztsik) Franciska (Bouska) mosónőt lo­pás bűntette miatt ítélik két évi szabadság­vesz­tésre.(46) Ugyanebben az évben id. Csalay Károly ke­res­kedő és gyermekei meghatalmazást adnak körmendi rokonuknak. Az ügyben megemlítik még Roh­rer Ferenc kőműves-pallért és Teubl Wenzel mészárost, akik tanúskodnak a résztvevők sze­mély­azonosságát illetően és akik szintén a Király utca 50-ben laknak.(47) További lakó 1880-ban Tüchler Samu, rövidárus(48) és Beller István ügyvéd.(49) Lényeges elem a ház történetében, hogy 1870-es évek végétől a VI.-VII. kerületi Járás­bí­ró­ságnak ad he­lyet. (50) Többet azonban nem tudunk erről, mint arról sem, hogy meddig műkö­dött itt a bíróság. E­zen kívül ebben a házban kapott helyet ebben az időszakban a Terézvárosi postahivatal. (There­si­en­städ­ter Post­amt) is, melynek Hivatalvezetője Sperlagh Ignacz, posta­tisztjei: Bogáry Gyu­la, Korber Vilmos, Japchen Károly és Szakál László voltak.(51) Aztán egy újabb büntetőügy nyomán ismerünk meg egy lakót a házból. 1880-ban özv. Mandl Vilmosné Winterstein Mária házaló testi sértésért kap 48 órai fogságot. Mandlné 68 éves volt a tett elkövetésekor.(52) 1881-ben tűnik fel először a Király utca 50-ben Klein Szidónia neve a hosszú nevű: „Klein Szidónia és társa, társ. Klein Józsefné sz. Abeles Szidónia, Abeles szül. Waldmann Fani női és férfi divatárukeresk(edés)”-nevében.(53) 1882-ben újabb név tűnik fel, amikor is Wahlkampf Hen­rik kiad egy lakást a Stölzle C. Fiai (Stölzle & Söhnen) cég budapesti megbízott­jának Borowitz Bé­lának.(54) Ő még ez évben megnősül, ahogy az Markstein Bertával kötött házassági szerződéséből kiderül.(55) A „Stölzle C. Fiai császári és királyi szab. Üveggyárak raktára” 1886-ban hirdeti magát új­ságban(56). Fontos adat, mert mutatja, hogy itt a cégnek műhelye/gyára nem, csak raktára volt. Az 1882-es évben két cég is szerepel az itteni címjegyzékben. Az egyik az Epstein testvéreké, akik cipészkellékeket gyártanak, (57) a másik Löwenstein M. sajt és vajkereskedő.(58) Az, hogy ott is laktak volna, nem valószínű, mert a ház lakjegyzékében nem szerepel a nevük. De biztosan itt bérelt lakást ebben az évben Deutsch Lipót, ma­gán­hivatalnok, és Deutsch Mária, egy kereskedő özvegye,(59) özvegy Reichenfeld Anna pipakészí­tő,(60) és Singer Simon bútorkereskedő.(61) Markstein Berta majd 1910-ben tűnik fel újra, amikor már özvegy Eckstein Jónásné néven szerepel.(62) Újabb nevek és adatok 1888-ból, amikor is Hirsch Gyuláné Taenczer Regina kereskedő, a „Hirsch Gyuláné cég” cégve­ze­tőjének kinevezi férjét Hirsch Gyulát.(63) Hirschné bőrkereskedő volt.(64) „Müller Béláné Wilburger Terézia, kir. középítészeti felügyelő neje” kötelezvénye(65) utal egy következő lakó nevére. 1884-ben Rozánek (Rozanek) Jó­zsef ’Jegec-enyv ra­gasztót’ hirdet mindenféle anyag, üveg, porcelán, tajték, borostyánkő, kő, papír és érc ragasztására.(66) A műhely, nem véletlenül, a Stölz­le-fé­le ü­vegraktárban működött. 1890-ben Rozanek József üzletvezető már üzletvezető, akinek neve egy bi­zományi szer­ző­dés kapcsán merül fel. De a cím itt is a cégé.(67) Egy különleges hirdetés: dr. Hu­ber Fülöp, a Király utca 50-es számú házlakója a Népnevelők Budapesti Egyesülete tagjainak in­gye­nes gyógyítását vállalja.(68) 1891-ben még mindig itt mű­kö­dik a Klein József és Klein Szidónia nevével fémjelzett férfi és női ruhakereskedés.(69) A ház la­kói kö­zül Feledi Miksa nevét olvashatjuk 1892-ben egy adásvételi szerződésben.(70) A következő ügy, amelyből kiolvashatóak a házlakói, amikor Kürner Ludovika pénztárosnő (Király utca 50.) 1895-ben pereskedik Lipnowski Gerzson ékszer­kereskedővel (Kere­pe­si út 3.) egy 650 forint értékű briliáns tulajdonjogáról.(71) Hasonló eset, amikor Klein Antal keres­kedő 1896-ban felmond Klein La­jos­nak (Király utca 50).(72) 1897-ben Wahlkampf Ede keres­kedő ne­ve tűnik fel egy okiraton, mely sze­rint Wahlkampf Stern Ármintól 1000 forint kölcsönt vett fel és en­nek visszafizetését ígéri meg­adott határidőre.(73) Ebben az évben (1898) Torda Katalin nevű sza­kács­nőt említenek az iratok. De, hogy itt dolgozott-e a házban vagy csak lakója annak, az nem derül ki.(74) Torda és vőlegénye nyi­lat­ko­zatot tesz, hogy gyermekeiket az ágostai vallás szerint nevelik majd. Lehoczky Flórián nyilat­ko­zatából ismerjük a nevét és a Király 50-ben lakik.(75) 1898-ból Linksz Náthán férfi szabó há­zassági szerződése ismert.(76) Még mindig 1898, amikor Besenbek Lajos, „se­bész-orvos és szülész”-ként hirdeti a „titkos betegségek” „bujakóros ba­jok és bőrbetegsé­gek” gyó­gyítását. Ő az I. emelet 3-as lakásban rendelt.(77) Egy évvel a századforduló előtt, 1899-ben Eckstein József, mint a Stölzle C. Fiai Ü­veg­gyá­rak Részvénytársasága Budapesti Raktára cég ke­res­ke­delmi meghatalmazottjaként sze­re­pel,(78) akár­csak Zucker Henrik, akinek nevét egy aláírás hitelesí­tő iratról ismerjük.(79) A „Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901”-es kiadásából további, eddig itt nem szerepelt cégek lépnek elénk. Az egyik a „Nemzeti lajstromozó pénztárellenőrző-készülék-rész­vény­társaság”, igaz­ga­tó­ságának tagjai: Peratoner Giulio, dr. Rátó Lajos, Wark Henry Gusztáv, vala­mint a „Heim­lich Salamon és társa, közkereseti társaság, társt. Heimlich Salamon, férfiszabó és Heim­lich Adolfné szül. Rosenberg Mária, férfiruhakereskedő cég.(80) Tevékenységükről sokat nem tu­dunk, feltehetően csak nagyon rövid ideig mű­köd­tek itt. A lakónévjegyzék szerint itt élt Reich­feld Mór, a ”Reichfeld Mór, sajt-, vaj-és csemegekeresk.” tulajdonosa, Horacsek Ferenc bor­bély, Grünhut K. bútorszállító, Goldstein Mór kesztyűs, Linksz Ignác szabó. Ismerjük a ház­mes­ter, Széta János nevét is. De szerepel még Wahlkampf Ferenc magánhivatalnok is és ide van feljegyezve to­vábbra is a Stöltzle C. fiai cég. Aztán egy különös hír: az akkor 68 éves Wahlkampf Ede volt bankigazgatót „csalárd bukás, sikkasztás” bűne miatt egy évi börtönre és három év hivatalvesztésre ítélték. Ebből addigra már négy hónapot leült, így csak nyolc hónapot kellett bennmaradnia.(81) Egy másik iratból kiderül, hogy Wahlkampf Edét 1890-ben már egyszer letartóztatták, Kolozsvárott, de akkor rövid időn belül szabadon is engedték.(82) Az ügy részletei a hozzáférhető anyagból nem tisztázhatók. Egy hirdetés 1901-ből: Katz Eszter varrónő, ruhák javítását, átalakítását vállalja.(83) Ő valószínűleg a lakásában dol­gozott és nem volt itt műhelye. További lakosok a 20. század elejéről: Goldstein Mór kesztyűs, a­kinek nevét 1905-ös halála után, 1917-ből ismerjük meg, amikor kiskorú árvái gyámügyét tár­gyal­ják.(84) 1905-ben Pruzsinszky János neve tűnik fel, mint Király utca 50 alatti lakosé egy aláírás­hi­te­lestó iraton.(85) Rövid ideig működött itt, a Király utca 50-ben Rusznyák Dávid ruhaüzlete. 1906-ban egy „Tu­lipán-ru­hát” reklá­mo­zó hirdetését ismerjük,(86) De 1916-ban pedig már a Király utcai boltjában á­rulja „rőfös­árúját, és női ruháit.(87) 1906-ban a korábbi női-és férfi ruhakereskedő, Klein Szidónia, már önálló vállalkozóként tűnik fel a ház­ban, de már virágkereskedőként. Sem férjéről, sem a többi vállalkozótársról nem olvasunk a bolttal kapcsolatban.(88) A virágbolt 1916-ig működött itt.(89) A Budapesti címjegyzék 1907-1908-ban még mindig a Wahlkampf-családot, most Wahl­kampf Ferenc Károly és társait nevezi mg a ház tulajdonosául.(90) Két év múlva már Wahlkampf Hen­rik Tivadar nevére írták a ház tulajdonjogát.(91) 1907-ben Szokolai Mihály elektrotechnikust ismerjük meg a lakók közül, amikor őt becsü­letsértés vádjával 20 korona bünte­tésre ítélték, de mivel ez behajthatatlannak bizonyult, ezért egy napi elzárást kapott.(92) Majd Richter Károly neve tűnik fel itt egy aláíráshitelesítéssel kapcsolatban.(93) 1910-ben itt lakik Papp Gyula, akit feleségével Békefy Bertával folytatott bontóperéből ismerünk.(94) 1912-ben a ház lakójának, Nagy József bolti szolga letartóztatásáról tudósít egy bűnügyi irat, akit azonban három héten belül ki is engednek.(95) Itt szolgált Molnár Júlia cseléd 1912-ben, akit „közbiz­tonság elleni kihágás” címén két havi elzárásra ítélnek. A pontos ok nem ismert.(96) Stölzle C. Fiai cég vevőkörére utal, hogy 1912-ben ide „több nyelven beszélő” eladót keres­nek hirdetésben.(97) Ugyanebben az évben Szamek nevű műépítész ingatlan ügyletek bonyolítását hir­deti.(98) Nagy valószínűséggel neki sem volt a házban külön irodája, legfeljebb a lakásában. 1913-ban Borovitz Leó kereskedő egy aláíráshitelesítő okmány egyik aláírójaként tűnik fel a ház lakójaként.(99) 1914-ben Borovitz Leó, mint a Glaser és Borovitz képviselője.(100) Jelentős változás, a ház tulajdonost vált és 1916-ban Kann Zsigmondné már a ház új tulaj­do­nosa.(101) A házban marad azonban a Stölzle C. fiai üveggyárak részvénytársasága budapesti fiókte­lepe.(102) A Stölzle család nevén lakás(ok) is vannak itt(103), bár aligha laktak is itt valójában, mert itt csak a raktáruk volt, a gyárak Csehországban és Ausztriában voltak. A Király utca 50-ben működik 1916-ban a „Székely Benedekné és társa, társt. Székely Bene­dekné, szül. Stern Nina és Szemző Béla, női divatárukereskedők” cég.(104) További lakók ekkor a házban: Eckstein Józsefné özv. magánzó.(105) Jakobovits (Jacobovits) Leo. dr. ügyvéd,(106) Liebermann (Lieberman) Feige kereskedő,(107) és Wieselberg Simon, dr., ügyvéd.(108) 1917-ben Daschnitz Ignác a Baróti Szeszfinomító Konyak-és Likőrgyár Rt. vezérigaz­gatója,(109) egy évvel később már Vuschnitz Jakab, mint a Baróti Szeszfinomító Konyak-és Likőrgyár Rt. képvi­selője, igazgatósági és végrehajtóbizottsági tag szerepel egy gazdasági ügyben. (110) Az irat­ból úgy tűnik, hogy nem ez említettek lakása, hanem a gyár, vagy annak irodái voltak a Király utca 50-ben. 1918-ban Krausz Dezsőné Rothberger Gizella, kereskedő nejének, mit lakónak a neve merül fel.(111) A Baróti Szeszfinomító, Szesz-szabadraktár és Likőrgyár Rt. mint felperes szerepel egy kárté­rí­tési per irataiban, amelynek címeként a Király utca 50 van megadva.(112) 1918-ban: Weiss Vilmos kár­té­rítési pere.(113) Ebben az évben Perényi cipőműhelye már Perényi és Krausz cipőgyárként sze­repel.(114) A Vállal­kozók és Iparosok Lapja hirdeti az itt működő OHM villamos műszaki vállalatot, ami az e­gyik legkorábbi lehetett az országban.(115) Később nem olvashatunk róla. 1918 végén tűnik fel a Király utca 50-ben az Espár ékszerüzlet, hirdetésekben. (116) A cég ék­szerekel és órákkal foglalkozott és Budapest több pontján (Garay utca, Andrássy út, Katona József utca) is voltak üzletei. Itt a Király utcában azonban csak nagyon rövid ideig működtek. Az Espár-cég 1923-tól értékpapírkereskedelmi, bank és pénzváltóüzletbe kezd és el is költözik a házból.(117) 1920. júliusában említik Perényi Józsefné Krausz Jolánt és Krausz Dezsőné Rothberger Gizellát, mindket­ten cipőgyártók nejei, akik Király utca 50. alatti lakosok.(118) Majd egy új név 1920-ban. Frisch Károly garázstulajdonosról olvashatunk neve tűnik fel egy okirat aláírás hitelesítésben. (119) Frisch Károly a szerelésen túl adás-vétellel is foglalkozott, amit bi­zo­nyít, hogy 1922-ben „elegáns au­tomobilt” kínál eladásra.(120) 1927-ben Frisch Károly egy házas­sá­gi szerződést köt, vagyis megnő­sül.(121) Ugyanebben az évben Müller és társa kitűnő állapotban lé­vő Kom­nick-Mo­tore­két kínál eladásra a házban.(122) A különleges, hogy róluk a továb­biak­ban nem olva­sunk ezzel a házzal kap­cso­latban. 1922-ben Hartmann Jenő ékszerész (Király utca 50), alperes ellen fe­lesége Hartmann Jenőné Nádler Róza indított nőtartási pert.(123) 1923-ban Heksch Hugóné Skroba­nek Cecília magánhivatalnoknő és Heksch Hugó kereske­delmi utazó megállapodása. Mind­ket­ten a ház­ban laknak.(124) 1924-ben Horváth Ignác szabómester a Király utca 50-es házlakója.(125) eb­ben az év­ben jelennek meg Weiss Samu és Jakab Izidor vállalkozók, mint VI, Király utca 50. szám a­lat­ti la­kosok egy jegyzőkönyvben, mint a „Weiss és Jakab” cég képviselői.(126) 1924-ben Frisch Károly bővíti kínálatát és az autók mellett cséplőgépekhez is javít csapá­gyakat.(127) Egy év múl­va azonban megtörik egy időre a karrier, mert adócsalásért elítélték és bör­tönbe is kellett mennie. Ekkor autó­mechanikusként említik.(128) De a büntetése nem tart sokáig, mert 1927-ben már egy vagyonrendezési szerződésben szerepel a neve.(129) Majd 1934-ben egy jegyző­könyv aláírás-hitelesítésével kapcsolatban találkozunk Frisch nevével, továbbra is autóme­cha­ni­kus­ként.(130) Az élet pedig megy tovább. Egy új név Káldi nagykereskedő hirdet 1925-ben kötött kabá­to­kat, di­vat­mellényeket a ház­ban, az udvarban,(131) majd 1928-ban már „Káldi és Fia, czégb. Káldi Ben­jámin Bé­la, kö­tött, szövött és czipőárú kereskedő, VI, király-u. 50.” néven.()132 A későbbiekben nem találtam őket. 1926-ban még mindig Kann Zsigmondné a ház tulajdonosa, aki viszont nem itt, hanem a Sas-utca 15-ben lakik.(133) Megtudjuk ebből, hogy a háztelek alapterülete 408 négyszögöl. Müller Re­zsőné Biró Ella kereskedő szerződése Kalapos Barna századossal.(134) A házban lakik 1927-ben Jakobovits Vilmos cipőfelsőrész készítő.(135) Egy különleges hirde­tés jelenik meg a Temesvári Hírlapban 1929. szeptemberében, miszerint 50 lej beküldése után a név­te­len hirdető elküldi írását, „Mit kell tudni egy nőnek, mielőtt férjez megy?” címmel. A pénzt a Ki­rály utca 50-be kellett külde­ni.(136) Katz nevű hirdető varrógépügynököknek ígér jó mellék­ke­re­settel já­ró állást, ha őt felkeresik a Király utca 50-ben.(137) Krausz Ferenc orvos nevét találjuk az 1928-as budapesti címtárban.(138) A házban lakók közül ebben az évben szerepel először Finkler Le­ó­né, kefekötő.(139) Székely Benedek nikkelező,(140) és Mayer Andor órás.(141) 1928. novem­be­rében árverés tör­tént a házban. Egy 4000 pengő értékű automobilt árvereztek. Ek­kor említik először a házban lévő ga­rázst. A szűkszavú hír nem említi, hogy ennek az ügyletnek van-e köze Frisch Károly autószerelő íté­letéhez.(142) Perényi József cipész már Perfect cipőgyárként hirdeti vállalkozását.(143) egy évvel ké­sőbb, 1929-ben Perényivel magánegyezség születik, ami a válsággal függhet össze, de nem kerül cső­dbe, mert később még többször találkozunk vele.(144) A nagy gazdasági válság után, 1932-ben Guttmann Ignác női harisnyaüzletét hirdeti itt, a ház­ban.(145) Ugyanebben a lapszámban Perényi hirdetése, misze­rint, „mikor látta utoljára 3 nagy kira­katomat?”(146) Tehát az üzlet, máskor áruház, ami az utcafronton volt, túlélte a válságot. A budapesti Házjegyzékben 1933-1934-ben szerepel utoljára Kann Zsigmondné, mint a Király utca 50. tulajdonosa.(147) Aztán egy különös bűntény. 1933-ban négy diák ki akarta fosztani Berzsenyi István ház­ban működő trafikját. A tulajdonos azonban észrevette a lopási szándékot és ren­dőrt hívott. Az elkövetők valamennyien fiatalkorúak voltak. Javítóintézetbe kerültek.(148) Egy új név a lakójegyzéken, 1934-ben Miklós Gyula dr. szerepel aláírás-hitelesítésen.(149) 1935-ben viszont egy új üzlet, tűnik fel a házban, Sebestyén Nándor férfiruházati boltja, aki még vidéki lapokban is hir­deti magát.(150) Ugyancsak hirdetésből ismerjük Gutt­mann Ignác üzletét, amelyik férfi ingeket hir­detett a Király utca 50-ben. Minden bizonnyal itt volt a boltja is.(151) 1937-ben ismeretlen nevű vál­lal­kozó hirdeti, hogy férfiruháról, írógépről, aranyról, ékszerekről zálogjegyet vesz a legmaga­sabb á­ra­kon a Király utca 50-ben, az udvarban.(152)„Bőrdíszműves-tanoncnak keresek jó családból négy kö­zép­iskolát végzett fiút”, írja a hirdetésében Composelte. Király-utca 50, udvarban jobbra.(153) 1940-ben névtelen hirdető „dolgozó lakótársnőt” keres „fürdőszobás, szép” lakásába a Ki­rály 50. I. 7.-be.(154) Még ugyanebben az évben egy szűkszavú, de annál titokzatosabb hirdetés adja tudtul, hogy a Király utca 50-es számú házban már 5 pengőtől lehet frakkot vagy szmokingot köl­csö­nözni. A boltnak az utcáról, de az a is volt bejárata a hirdetés szövege szerint. (155 ) A Sebestyén ruhaüzlet 1941-ben „mindenféle férfiruha” kölcsönadását, „betét nélküli házhoz szállítását” hirde­ti.(156) Már a háború idején, 1942-ben Markarien Márkusz kereskedőt keresi csalásért a Pest­vidéki ki­rályi törvényszék, aki­nek utolsó feltalálási helye a Király utca 50-ben volt. Róla többet nem tu­dunk.(157) Újabb jelentős változás: 1942-ben Bodroghy Péter és társai az új tulajdonosok a házban. Azt, hogy hogyan történt a váltás, nem tudtam kideríteni, de a korban bekövetkező politikai változá­sok­kal állhat összefüg­gésben minden bizonnyal.(158) Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy az Eger nevű cipőüzem, amelyik Keresztény Szövetkezetként definiálja magát, már a zsidótörvények következ­té­ben jelent meg a házban. A hirdetés borzasztó különle­ges­sége, hogy kiemeli, a házban jó óvóhely van.(159) Nem tudni, hogy ez a vállalkozás nem a Perényi cipőüzem helyét és szerepét vette-e át, de nem zárható ki az sem. 1943-ban még működik Sebestyén üzlete, amelyben „ESKÜVŐRE kölcsön di­vatos frakk, szmo­king, kalap, cipő, ing, nyakkendő és magyaros ruha” találhat gazdára(160) de ha­ma­rosan már ő sem árulhat. A ház történetéről a város ostroma alatt szinte semmit sem tudunk. A ház lakóinak nagy részét kötelezik, hogy az utca túloldalán kezdődő gettóba költözzön. De az élet itt is megújul 1945. januárja után. Az Eger Keresztény szövetkezetről nem hal­lunk többet. Frisch Károly golyós­csapá­gyak adás-vételét és javítását hirdeti.(161) Egy másik hir­detésben SEBI „írógépért, bőrkabátért, szövetért, ezüstért, horribilis, kereskedelmi árat fizet”.(162) 1946-ban Párkányi Fri­gyesné hirdetésben keresi eltűnt férjét. Az esetleges híreket az időközben újra nyitó Perényi ci­pő­üzletbe lehet leadni.(163) A házat a háború után „Zapomel úr”, aki a háború után vette meg a házat, egy két szoba kony­hás lakásáért 72 Forint lakbért kért a negyvenes évek végén.(164) Az ötvenes években még jobban megritkulnak a híradások a Király utca 50-ről, legalábbis, ami jelenleg a ne­ten hozzáférhető. 1949-ben még olvashatunk az itt lakó Rózsa István altiszt nevé­ről egy jegy­ző­könyv aláírás-hitelesítésről szóló ügyvédi meghatal­ma­záson,(165) de utána már csak vé­let­lenszerű adatok kerülnek elő innen. 1950-ben Szép Gás­párt említik egy ügyvédi meghatal­ma­zás hi­telesítése folytán még Király utcai cí­men.(166) Az 1950-es budapesti telefonkönyv adatai sze­rint eb­ben a ház­ban lakik Frisch Károly autó és golyós­csap­ágy szerelő és javító mesteren kívül, Hős And­rás hű­tő­gép­javító és Hirsch Dezső férfiszabó. Az adatok elégtelensége miatt nem tisz­táz­ható, hogy a mű­helye, vagy a lakása volt-e a házban. Itt működik továbbá a Hecht és Perényi ci­pő és di­vat­áru-ke­res­kedés, Jenne Hildegárd dohányboltja és Sebestyén Nándor férfiruhaüzlete is.(167) Itt nyílt a Röl­tex vállalat I. számú fióküzlete is ebben az évben, ami viszont már megint az új idők szele. Az említett adatszegénység miatt is nagyon fontos és értékes az 1954-es választói névjegy­zék, ami valamelyes bete­kin­tést ad a korba. A jegyzék(168) 23 választásra jogosult személy nevét tar­tal­mazza. Ez feltehetően a la­ko­sok nagy többsége, ha nem egésze. Feltűnő, hogy a választók nagy több­sége, 23-ból 18 nem bu­da­pesti születésű, a legtöbben a történeti Magyarország különféle tája­i­ról, egy ember, Tschürz Ö­dön­né Krobath Marianna Grazban született. Megjelennek az új, a mun­kás­foglalkozások, a gép­la­ka­tos, marós, két segédmunkás, tűzőnő, takarítónő, gépkocsivezetők, de van tisztviselő, technikus és ke­reskedelmi alkalmazott is. A házfelügyelő Salácz Istvánné, Végh I­rén. Úgy, tűnik a régi lakók, vál­lalkozók már nem itt laknak, legalábbis nem szerepelnek a jegy­zék­ben. Egyetlen kivétel Frisch Ká­roly. A korábbi lakók máshová, akár külföldre költözhettek, a pontos részleteket nem ismerjük főleg az előző tíz év adatszegénysége miatt. Ez a hiány jellemző az 1956 utáni korra is. A házlakója volt később Mezei András író is.(169) Frisch Károly 1945 utáni működéséről a ház idős lakója Pölöskeiné(170) mesélt az 1980-as é­vek elején. Ezek szerint az udvar hátsó szárnyában Fischer Károly 52 munkással dolgozó golyós­csap­ágy-gyára üze­melt még 1948 után is. Az udvar alatti pincében autószerelő műhely volt, a ko­csik le­süllyesz­tésére az ud­var sarkában lévő lift helye még a nyolcvanas években is látható volt. (171) Az udvari épületekben volt Frisch golyóscsapágygyára, amit a fent is idézett hir­detésekből is­me­rünk és, amely évtizedeken keresztül működött.(172) Frisch golyóscsapágy-üzemét 1949-ben ál­la­mo­sították.(173) Ő maga már 1948 óta a VI. Lázár utca 14-ben lakott.(174) Az üzem je­len­tő­ségét mutatja, hogy már állami vállaltként Diósdra költöztették, ahol először Diósdi Csap­ágy­gyár né­ven működött, majd ebből lett a Magyar Gördülőgyapágyművek.(175) Az autószerelő-műhely további sorsát nem si­ke­rült tisz­táz­ni. A pincének csak egy, a keleti szárny alatti részébe sikerült bejutnom, ahol találtam egy má­sod­lagosan felhasznált vasrácsos ajtót, amelyen egy Autojavító feliratú vas tábla hirdette az egy­kori autójavítás tényét.(176) De azon a szűk helyen, (64. kép) ahol ezt fotózhattam, biztosan nem folyt javítás, oda az au­tókat sem lehetett levinni. Nem találtam nyomát itt a több helyen is említett au­tószál­lí­tó liftnek sem. A pincében lévő táblán álló telefonszám (420-772) sem Frisch Károlyé a te­le­fon­köny­vek alapján. Ez a szám azonban egy korábbit fed, ami mára olvashatatlan. Felvetem en­nek a­lapján, hogy az autószerelés folytatódott még valahol a házban, a fenti négyszázhúszas szám­mal kezdődő telefonszám egyébként is egy sokkal későbbi időszakra utal, mint az 1940-es évek vé­ge. A nyolcvanas évekbeli lakók hallomásból tudták a nyolcvanas é­vek végén, hogy a hátsó ud­var végében valaha lóistállók álltak, ahol postakocsi lovakat tartottak.(177) Ehhez kapcsolódott a lová­szok szállása. Ha ez összefügg a házban, 1880 körül műkö­dött postahivatallal, (lásd fent!) akkor ez erre az időre is datálható. Ha igaz, hogy a lóistállók a hátsó udvar végében voltak, akkor az az 1870-ben felmért alaprajzon annak északi végében álló földszintes épületek lehettek. Pölöskeiék lakásának helyén odaköltözésük előtt a „Heck” cipészműhely volt, mely az utcai fron­ton üzletet is működtetett. A Heck cipészet államosítása után az utcai szárny raktárként /Pl. MOM lerakat/ szolgált, valamikor az 50-es években pedig ipari tanulók otthona volt.(178) Ez utób­bi­ak­ról nem sikerült adatokat szereznem, ez további kutatást igényel. A Frisch-féle gyár bontása után az udvar végében, ideiglenes épületekben a Röntgen és Kór­ház­technikai Vállalat műhelyei és raktárai álltak.(179) ugyancsak a nyolcvanas években itt volt Fe­ren­czy Ottóné trafikja és itt működött a FAMILIA Fővárosi Családi és Társadalmi Ünnepségeket Ren­dező Intézet.(180) Biztosan a szocialista kor egyik élelmiszer boltját említhette Sárközi Mátyás Bodor Ferenc egy rövid idézetén keresztül a házban. A pontos beazonosítás azonban nem lehetséges.(181) A rendszerváltás után az utcafront baloldalán lévő helyiségek kulturális felhasználást kaptak. A háznak ez az a része, ami eleve többszintesre épült(182) és, amit több nagy cég, pl. a Stölzle C. fiai, Perényi cipőgyár bérelt, mert igényeinek ez felelt meg. Az első kulturális célú kezdeményezés itt a Budapest Székesfőváros Könyvesháza, egy közművelődési alapítványi kezdeményezés volt, amely az ingatlant az 1990-es évek elején kapta meg használatra a fővárostól. A cél egy könyv­keres­ke­delmi és kulturális központ létrehozása volt, azonban az alapítvány és az önkormány­zat kö­zötti jogi viták miatt az épület állapota leromlott, és egy idő után üresen állt.(183) Ennek utóda a Sirály (kávéház és kulturális központ), amely 2006-ban nyílt meg az épületben, hogy hamarosan a pesti zsi­dónegyed és az alternatív értelmiség egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált.(184)Jellege sze­rint nem csupán kávéház volt, hanem egy komplex kulturális befogadótér, ahol koncerteket, szín­házi előadásokat, kiállításokat és civil vitafórumokat is tartottak. Ennek az intézménynek erős kö­tő­dése volt a kortárs zsidó kultúrához és az épített örökség védelméhez (pl. az Óvás! Egyesület ré­vén). Hosszadalmas jogi csatározások után a hely 2012 végén, 2013 elején végleg bezárt, az ön­kor­mányzat ekkor vette vissza az ingatlan kulcsait.(185) 2019-től ide van bejelentve a Kelemen Barnabás, Kokas Katalin ze­nész­házaspár Fesztiválakadémia Nonprofit kft-je.(186) Az épület többéves üresen állás után újra kulturális funkciót kapott: 2021-ben a legen­dás Gödör Klub költözött(187) az egykori Sirály helyére, a ház utcafrontjának baloldalára, így az ingatlan to­vábbra is a pesti klubélet és kulturális szcéna része. A jobb oldalon két vállalkozás is működik. Az e­gyik a The Pub nevű söröző és étterem, amely gyakorlatilag körül öleli a másik kisebb helyet. Fö­löt­te kopott, hiányos felirat hirdeti a Punto nevet, de az lehet egy korábbi cég neve is. Ez a hely, mérete és portálja alapján dohánybolt lehetett, amiből több is működött a házban egykor. Ma egy női divatbolt.(188) Lábjegyzetek: 1 Lakóépület – E-Örökség) 2 Budapest Főváros VI. kerület, Terézváros Képviselő-testületének 16/2011.(IV.4) önkormányzati rendelete Terézváros helyi építészeti örökségének védetté nyilvánításáról. Budapest Főváros VI 3 A Terézvárosban az 1838-as árvíz napjaiban 811 ház dőlt össze és további 404 sérült meg (Németh, 1938, 207). 4 Németh, 1938, 207. oldal. A térkép a 206-207. oldalon. 5 Ugyanott, 208. oldal 6 Déry, 2006, 356. 7 Déry, 2006, 356, Perczel 2007, 292, 293. 8 Ezek egyikét, a földszintet ábrázolót közölte le Perczel Anna is 2007-ben. Perczel 2007, 293. oldal felső kép. 9 Budapest Főváros Levéltára HU BFL XV.17.b.311.7342. Hét képpel. 10 Déry, 2006, 356. oldal 11 Budapest Főváros Levéltára, HU BFL - XV.17.b.312 – 1057/1870. 12 Déry, 2006, 356. oldal. 13 Szabó – Papp 1984. 14 Szabó – Papp 1984, 227. oldal 15 Perczel 2007. 16 Az 1980-as években az egyik adatközlő (Pölöskei néni) panaszkodik, hogy mekkora zajjal jár, hogy a teherautók ki-be járnak a házba (Szabó – Papp 1984, 228). A forgalom azonban folyamatosan igazolható. 17 A Király utca 48. számú ház :: Budapesti Történeti Múzeum :: Illusztrációk :: MúzeumDigitár 18 Perczel 2007. 293. oldal, alul 19 Déry 2006, 356. 20 12-14. kép. 21 21, 23-24. kép. Perczel 2007, 297. oldal; 295. oldal alsó kép; Szabó – Papp 1984, 228. 22 33-35. kép; Perczel 2007. 295. felső kép. 23 Szabó – Papp 1984, 229. 24 Budapest Főváros Levéltára_HU BFL XV.17.b.311.7342. 1-3. kép. 25 Budapest Főváros Levéltára_HU BFL XV.17.b.311.7342. 4. kép. 26 Szabó – Papp 1984, 227. A mai helyzetet lásd a 41. képen! 27 Perczel 2007. 293. oldal felül. Budapest Főváros Levéltára_HU BFL XV.17.b.311.7342. 1-3. kép 28 46, 53, 61. kép. 29 Perczel 2007. 293. felső kép. 30 Perczel 2007. 293. felső kép 31 Perczel 2007. 294, Szabó – Papp 1984, 227. 32 Vizy 2007, 73. oldal, jobb oldali kép. Rossz helymeghatározással (Király utca 52/ Nagymező utca 2). 33 Perczel 2007. 294. oldal. 34 Megjegyzendő, hogy a kútból kivezető cső csak most látszik, a 2000-es évek elején készült felvételen (Vizy 2007, 73. oldal, jobboldali kép) még nyoma sincs. 35 Budapest Főváros Levéltára, HU BFL - IV.1324.a – 017 – 03937  36 Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim- és lakjegyzék 1898. III. szakasz. Budapest Székesfőváros bel- és külterületének telekkönyvi kivonata, 895.oldal. 37 Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest) Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898.III. szakasz. Budapest székesfőváros bel- és külterületének telekkönyvi kivonata. Ennek az ellentmondásnak a feloldása további kutatásokat igényelne. 38 Ő 1880-ban átköltözik a szomszédos 48-as szám (akkori számozás szerint 45) alá. 39 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. IV-X. kerületi Büntető Járásbírósági Fogház iratai. HU BFL - VII.103 - elitelt - 1876 – 384.) 40 Budapest Főváros Le­vél­tára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től Budapesti) Királyi Törvényszéki Fogház ira­tai. Az elítélt foglyok törzskönyve. HU BFL - VII.106 - elitelt - 1877 – 231. 41 A Nemzeti Hírlap 1877. január 21-i száma, mellékletében hosszan számol be a bűnügyről. 42 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től Budapesti) Királyi Törvényszéki Fogház iratai. HU BFL - VII.106 - elitelt - 1878 – 960. 43 Budapest Főváros Levéltára. A jog­szol­gál­ta­tás területi szervei. Weiser Károly közjegyző iratai. HU BFL - VII.185 - 1878 – 1732. 44 Magyar Jogász 1878. november 27. 45 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weinmann Fülöp közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.184.a - 1879 – 0745). 46 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től Budapesti) Királyi Törvényszéki Fogház iratai. HU BFL - VII.106 - elitelt - 1879 – 1048. 47 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weinmann Fülöp közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.184.a - 1879 - 0658 48 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1880-1881 (1. évfolyam) 2. rész – Lak-jegyzék T. 282. oldal 49 Uott 425. oldal. 50 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1880-1881 (1. évfolyam) 4. rész - Hatóságok, intézetek, iskolák, egyletek stb. 51 Concha Károly (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára, 1881 (Budapest, 1881)A magyar birodalom tiszti czimtára, 177. oldal 52 Budapest Főváros Levéltára. A jog­szol­gáltatás területi szervei. IV-X. kerületi Büntető Járásbírósági Fogház iratai. HU BFL - VII.103 - elítélt - 1880 – 857. 53 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1891-1892 (7. évfolyam) 4. rész. Budapesti czégek. I. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél bejegyzett czégek 5. Magán czégek. 278. oldal. 54 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weiser Károly közjegyző iratai. HU BFL - VII.185 - 1882 – 1382. B. 55 Buda­pest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Tokaji Nagy Lajos közjegyző iratai. HU BFL - VII.183 - 1882 – 0980.) 56 A raktáron üvegáruk, készletek, divatcikkek, belga táblaüveg. Budapesti Hírlap 1886. április 25. 5. oldal. 57 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1882 (2. évfolyam)4. rész. Ipar és kereskedelmi czímjegyzék. 211.oldal. 58 Uott. 286. oldal 59 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1882 (2. évfolyam)5. rész. Lak-jegyzék / D. 371. oldal. 60 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1882 (2. évfolyam)5. rész. Lak-jegyzék / R. 572. oldal 61 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1882 (2. évfolyam)5. rész. Lak-jegyzék / S, Sz. 608. oldal 62 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Schilling Rudolf közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.186.a - 1910 – 1331 63 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weiser Károly közjegyző iratai. HU BFL - VII.185 - 1888 – 1588. 64 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weiser Károly közjegyző iratai. HU BFL - VII.185 - 1888 – 1589 65 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Weinmann Fülöp közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.184.a - 1888 – 0189. 66 Pesti Hírlap 1884. február 16. 8. oldal. 67 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Gászner Béla közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.173.a - 1890 – 2618. 68 Népnevelők Lapja 1890. június 24. 40. oldal. 69 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1891-1892 (7. évfolyam) 4. rész. Budapesti czégek I. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél bejegyzett czégek 5. magán czégek. 278 oldal. 70 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Gászner Béla közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL VII.173.a – 1832 -1342. 71 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvény­szék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok. HU BFL - VII.2.c - 1895 – I.0583. 72 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Mannheimer Ignác közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL_ VII.211.a_1896 – 0118.) 73 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Rhorer Géza közjegyző iratai. HU BFL - VII.192 - 1897 – 0301. 74 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás terü­le­ti szervei. Rhorer Géza közjegyző iratai. HU BFL - VII.192 - 1897 – 0105. 75 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Rhorer Géza közjegyző iratai. HU BFL VII.192 – 1897 – 0105. 76 Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - VII.176.a - 1898 – 2837 77 Budapesti Napló 1898. március 2. 19. oldal. A szomszéd házban (Király utca 48) dr. Deák hirdette magát hasonló bajok gyógyítására. Volt-e kapcsolat köztük, nem tudjuk, de míg Deák még sokáig jelentkezett a hirdetéseivel, Besen­beknek ezt az egy hirdetését ismerjük. 78 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.176.a - 1899 – 0612 79 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok.HU BFL – VII 176.a. 1899 80 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901 (12. évfolyam) 6. rész - Törvényszékileg bejegyzett közkereseti s betéti társaságok és egyéni czégek. 432. oldal. 81 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház (1947-től Budapesti Országos Büntetőintézet, 1951-től Budapesti Országos Börtön) iratai. Rabtörzskönyvek. 82 Budapest Főváros Levéltára. A jogszol­gálta­tás területi szervei. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek. HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1901 – 584. 83 Egység, 2020 február 1. 84 Budapest Főváros Levéltára. A megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok. Budapest Székesfőváros Árvaszékének (1873-1875 Budapest Székesfőváros Tanácsának, mint gyámhatóságnak) iratai. Általános iratok. HU BFL - IV.1411.b - 1907 - 13575 – Goldstein. 85 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU – BFL – VII.176.a. 1905 – 0754. 86 Pesti Napló 1906. április 1. 24. oldal. 87 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 8. rész Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, 1137. 88 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1906-1907 (18. évfolyam)8. rész - Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva. 887. oldal. 89 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1906-1907 (18. évfolyam)8. rész - Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva. 1191. oldal. 90 ( Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1907-1908 (19. évfolyam) 1. Rész C) Ház- és telekjegyzék VI. Kerület). 121. oldal. 91 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1910 (22. évfolyam) 1. rész C) Ház- és telekjegyzék VI. kerület.137. oldal. 92 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Büntető Járásbírósági Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek. HU BFL - VII.104.a - fogoly - 1907 – 65. 93 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL – VII.176.a – 1902 – 2450. 94 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok. HU BFL - VII.2.c - 1910 – V.0889. 95 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek. HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1912 – 396. 96 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Büntető Járásbírósági Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek. HU BFL - VII.104.a - fogoly - 1912 – 1217. 97 Magyar Üveg- és Agyagújság 1912. június 1. 4. oldal 98 Pesti Hírlap 1912. május 7. 31. oldal. 99 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.176.a - 1913 – 0320. A Glaser & Borovitz egy közkereseti társaság. Amely 1913. évi január hó 1. napján kezd­te meg működését Budapesten. „Társtagjai : Glaser Lipót és Borovitz Lipót porczellán- és kerámiaiárukkal keres­ke­dők, budapesti lakosok.” (Központi Értesítő, 1913.április 10. 724. oldal). 100 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.176.a - 1914 – 2064. 101 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 1. rész C) Ház- és telekjegyzék VI. kerület. 167. oldal. 102 Igazgatók: Stölzle Károly, Stölzle Lajos, Mayer Emil, Wismeyer Alajos, dr. Hammerschlag Pál, dr. Stölzle Adolf. Budapesti helyi képviselők: Bárdos József, Rosenbaum Simon. Czégvezetők : Preé János, Weigl Ede, Fuchs Ferencz. In: Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 5. rész - Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok V. Különféle részvénytársaságok, 668. oldal. 103 uott. 3. 8. rész Gyárosok, iparosok és keres­ke­dők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva (1174. és 2345. oldal). 104 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 6. rész - Törvényszékileg bejegyzett közkereseti- s betéti társaságok és egyéni czégek. 902. oldal. 105 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 9. rész – Lakás-jegyzék. / E. 1442. oldal. 106 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 9. rész – Lakás-jegyzék. / J, 1726. oldal 107 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 9. rész – Lakás-jegyzék / L 1926. oldal. 108 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam) 9. rész – Lakás-jegyzék / W. 2555. oldal. 109 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Kiss József közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.211.a - 1917 – 2348. 110 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Kiss József közjegyző iratai. Okiratok HU BFL - VII.217.a - 1918 – 0100. 111 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.176.a - 1918 – 1490. 112 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Buda­pesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok. HU BFL - VII.2.c - 1918 – 329. 113 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok. HU BFL VII.2c – 1918 – 32964. 114 Magyarország 1918. november 6. 115 Vállalkozók és Iparosok Lapja. 1918. december 28. 4. oldal. 116 „Kereskedőktől és magánszemélyektől vásárolunk brilliáns-platina-gyöngy-arany és ezüst ékszereket. Mindenkinél magasabb áron. Espár. Király utca 50” Az Est, 1919. december 9., 7. oldal, de hirdetett 1919 elejétől 1922 végéig szinte minden Az Est lapszámban. 117 Budapest Főváros Levéltára_HU_BFL_VII2_b_21574_1923. 118 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgál­ta­tás területi szervei. Rhorer Géza közjegyző iratai. HU BFL – VII. 192 – 1920 – 1333.) 119 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Cottely Géza közjegyző iratai. HU BFL - VII.203 - 1922 – 1284. 120 Magyarország, 1922. január 11. 2. oldal. 121 Budapest Főváros Levéltára - HU BFL - VII.181 - 1927 – 0480. 122 Köztelek 1927. május 5. 724. oldal. 123 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Központi Királyi Járásbíróság iratai. Peres és perenkívüli iratok. HU BFL - VII.12.b - 1922 – 9623.) 124 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Janits Imre közjegyző iratai. HU BFL - VII.214 - 1923 – 1162. 125 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Kiss József közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.217.a – 1924. 126 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Rhorer Géza közjegyző iratai. HU BFL - VII.192 - 1924 – 1242. 127 Nemzeti Sport1924. Július 28. 128 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Ügyészség (1946- Budapesti Államügyészség) iratai. Büntetőperek iratai. HU BFL - VII.18.d - 18/0127 – 1925. 129 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Pálmai Lajos közjegyző iratai. HU BFL – VII.181 – 1927 – 0480. 130 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Cholnoky Imre közjegyző iratai. HU BFL - VII.172 - 1934 – 0131.) 131 Népszava 1925. július 5. 23. oldal. 132 (Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam, 1. rész) D) Törvényszékileg bejegyzett közkereseti és betéti társaságok és egyéni czégek) 563. oldal. 133 Budapest székesfőváros ház és telektulajdonosainak címtára (1926) Budapest székesfőváros ház és telektulajdonosainak cimtára 1926.VI. Kerület 134 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Holitscher Szigfrid közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.187.a - 1927 – 1290. 135 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Kiss József közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.217.a - 1927 – 0083. 136 Temesvári Hírlap1929. szeptember 15. 6.oldal. 137 Friss Újság 1927. szeptember 4. 11. oldal. 138 „Dr. Krausz Ferenc. Rendel. 3-5. Király utca 50.” (Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam, 1. rész) E) XIV. Orvosok. 690. oldal. De, hogy melyik lakásban, az nem derül ki. 139 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam, 1. rész) F) Gyárosok, iparosok és kereskedők czím­jegy­zéke, 833. oldal. 140 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam, 1. rész) F) Gyárosok, iparosok és kereskedők czím­jegyzéke. 866. oldal. 141 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam, 1. rész) F) Gyárosok, iparosok és kereskedők czímjegy­zéke. 873. oldal) 142 Budapesti Közlöny 1928. november 6., 3. oldal. 143 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928. F) Gyárosok, iparosok és kereskedők czímjegy­zéke.755. Oldal. 144 A Mai Nap 1929. november 24. 4. oldal. 145 Nemzeti Újság 1932. augusztus 2. 14. oldal. 146 Uott. 147 Budapesti ingatlanok címtára 1934.VI. kerület, 425. oldal. 148 A Mai Nap, 1933. június 30. 2. oldal. 149 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Cholnoky Imre közjegyző iratai. HU BFL-VII.172 – 1934 – 0131. 150 Esztergom és vidéke 1935. augusztus 11, 151 8 Órai újság. 1937. június 3. 8. oldal. 152 8 Órai Újság. 1937. november 11. 153 A Mai Nap, 1937. szeptember 29. 6. oldal 154 8 Órai Újság 1940. szeptember 1. 155 Magyar Színpad 1940.január 10. 156 Pest, 1941. december 27. 196. oldal 157 Bűnügyi Körözések Lapja,1942. Július. 158 Budapesti ingatlanok cimtára 1942.VI. kerület, 234. oldal 159 Friss Újság1944. augusztus 1. oldal. 160 A Mai Nap, 1943. június 21. 8. oldal. 161 Szabad Szó 1945. július 29. 162 Szabad Nép 1945. november 3. 163 Szabadság 1946. március 24. 2. oldal. 164 Szabó – Papp 1984, 228. oldal. 165 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Krenner Zoltán közjegyző iratai. Okiratok. HU BFL - VII.209.a - 1949 – 0474. 166 Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Barcs Ernő köz­jegy­ző iratai HU BFL - VII.180 - 1897 – 0301. 167 Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december. A budapesti távbeszélő névsor betűrendje. 168 1954-es fővárosi kerületi választói névjegyzék - VI. kerület, 13. választókerület | Könyvtár | Hungaricana 169 Szabó – Papp 1984, 229. 170 Pölöskeiné, férjével együtt szerepelt az 1954-es választói névjegyzéken. 171 Szabó – Papp 1984, 229. Az idézett forrásban hibásan Fischernek nevezve Frischt. 172 Szabó – Papp 1984, 228-29. 173 HU_ MNL_PML_XXIX.13. 174 Budapest Fővárosi Levéltár_HU_BFL_VII.246_1948_292. 175 HU_MNL_L_XXIX_F_205. 176 62. és 63. kép. 177 Szabó – Papp 1984, 227. 178 Szabó – Papp 1984, 229. 179 Szabó – Papp 1984, 229, Perczel 2007, 293. 180 Szabó – Papp 1984, 228 181 Sárközi 2006, 60. 182 Lásd a ház már említett 1838-as metszetrajzát az eredeti terven! Budapest Főváros Levéltára HU BFL XV.17.b.311.7342. 4. rajz. 183 Budapest, 2018. (41. évfolyam) 3. szám, március / 18. oldal Simplicissimus Budapestje. 184 Perczel Anna részletesen elemzi a Sirály történetét (Perczel 2007, 293-294). Sirály kocsmablog: https://kocsma.blog.hu/2010/04/06/siraly_14. 185 Perczel 2007, 294-295. oldal, Záróra a Király utca 50.-ben : a könyvesbolt lehúzta a rolót, a kávéház még működik / Verő László; [riporter] Dombi Gábor : https://fszekonline.fszek.hu/hu/record/-/record/bibBPAm0006002 186 Magyar Közlöny 2019. július 26. 5399. oldal. 187 https://welovebudapest.com/hely/godor/ 188 66. kép. Felhasznált irodalom: Déry 2006: Attila Budapest Építészeti Topográfia. VI - VII. kerület, Terézváros - Erzsébetváros. 356. oldal. Németh 1938: Németh, Károly (szerk.): A Pest-budai árvíz 1838-ban. Budapest Székesfőváros Kiadása. Bp. 1938. Perczel 2007: Perczel Anna: Védtelen örökség. Lakóházak a zsidó negyedben. Városház Kiadó. Budapest 2007. Sárközi 2006: Sárközi Mátyás. A Király utcán végestelen-végig. Kortárs Könyvkiadó 2006. Szabó – Papp 1984: Szabó-Papp, Krisztina (szerk.): Adalékok a Belső-Terézváros történetéhez. Budapest 1984, Budapesti Városszépítő Egyesület. Vizy 2007: Vizy, László: Zierbrunnen in Terézváros. Werte und Dokumente in Terézváros I. Budapest-Terézváros 2007.

Keywords

Citation

URI

https://bea.fszek.hu/handle/20.500.14711/180951

URL

Collections

Király utcai házak

Picture copyright holder

dr. Horváth László

Building name

Wahlkampf-ház

Building address

1061 Budapest, Király utca 50.

Date (Built / Created)

1838

GPS latitude

47.50177

GPS longitude

19.06171

Rights

CC BY 4.0